Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
- g tejesérését, amikor a szemek körömmel megnyomva tejszerü nedvet bo- csátanak ki magukból,- a viaszérést, amikor a szemek belseje nem tejes, hanem viasszerü és- a teljes érést, amikor a szemek már kemények és körömmel nem vághatók eT Mint az előzőekben már tárgyaltuk, a kukoricacső szemei a teljesérés végén már csirázóképesek. Viaszérésben azonban a szem még annyira puha és olyan sok vizet tartalmaz, hogy egyrészt gépi törése alkalmával sok szem megsérülne, másrészt szárítás nélkül raktározva nagy lenne a penészedési veszteség. Ezért gépi törése és csöveinek szárítása esetén is ajánlatos bevárni a góré-érettséget (a víztartalom 35 %). AGROTECHNIKÁJA Éghajlati igénye A kukorica mint a trópusokról származó növény, különös igényeket támaszt a hőmérséklettel és a nedvességgel szemben. Elterjedési területének határai elsősorban a hőmérsékleti viszonyoktól függenek, mig ezen belül terméseit inkább a nyári csapadékviszonyok szabják meg. Elterjedésének határát általában az 52-54. szé- » lességi fokokban jelölik meg. Hazánk legnagyobb részén általában a~közepes érésű lófogu kukoricák sikerrel termeszthetők. Ma már rendelkezünk olyan korán érő, elismert hibridekkel (pl. GT 250, Sze 270, Mv 42, Sze 71, Mv 40), melyek hazánk leghidegebb vidékein is jó eredménnyel termeszthetők. Hazánk fő kukoricatermő vidékein a hőmérsékletnél jelentékenyebb tényező a csapadék mennyisége. A legtöbb vizet a kukorica a cimerhányás előtti egy héttől számított kb. 1 hónap alatt igényli, mert szárazanyagának nagy részét ebben az időszakban épiti fel. Ha a tenyészidő kezdetén az időjárás a kukorica fejlődésének kedvező volt, akkor a termések nagyságát elsősorban a julius és augusztus hónapok időjárása és ebben is főleg a csapadék mennyisége dönti el. A májusi lehűlések alkalmával a kukoricában fagykárok keletkezhetnek. A kisebb fagyokra (0—2 C°) a kukorica még teljesen nem fagy el, csak levelei megsárgulnak, esetleg leperzselődnek, az erőssebb (-2 - -5 C°) fagyokra azonban már az egész föld feletti rész is elszáradhat. A kukorica fotoperiodikus érzékenységét tekintve rövidnappalos növény, vagyis a 12 óránál rövidebb nappalok virágzását siettetik, mig vegetativ fejlődését késleltetik. 203