Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

II. Részletes növénytermesztés - A kukorica

- g tejesérését, amikor a szemek körömmel megnyomva tejszerü nedvet bo- csátanak ki magukból,- a viaszérést, amikor a szemek belseje nem tejes, hanem viasszerü és- a teljes érést, amikor a szemek már kemények és körömmel nem vághatók eT Mint az előzőekben már tárgyaltuk, a kukoricacső szemei a teljesérés végén már csirázóképesek. Viaszérésben azonban a szem még annyira puha és olyan sok vi­zet tartalmaz, hogy egyrészt gépi törése alkalmával sok szem megsérülne, más­részt szárítás nélkül raktározva nagy lenne a penészedési veszteség. Ezért gépi törése és csöveinek szárítása esetén is ajánlatos bevárni a góré-érettséget (a víztartalom 35 %). AGROTECHNIKÁJA Éghajlati igénye A kukorica mint a trópusokról származó növény, különös igényeket támaszt a hő­mérséklettel és a nedvességgel szemben. Elterjedési területének határai elsősorban a hőmérsékleti viszonyoktól függenek, mig ezen belül terméseit inkább a nyári csapadékviszonyok szabják meg. Elterjedésének határát általában az 52-54. szé- » lességi fokokban jelölik meg. Hazánk legnagyobb részén általában a~közepes érésű lófogu kukoricák sikerrel termeszthetők. Ma már rendelkezünk olyan korán érő, elismert hibridekkel (pl. GT 250, Sze 270, Mv 42, Sze 71, Mv 40), melyek hazánk leghidegebb vidé­kein is jó eredménnyel termeszthetők. Hazánk fő kukoricatermő vidékein a hőmérsékletnél jelentékenyebb tényező a csapadék mennyisége. A legtöbb vizet a kukorica a cimerhányás előtti egy héttől számított kb. 1 hónap alatt igényli, mert szárazanyagának nagy részét ebben az időszakban épiti fel. Ha a tenyészidő kezdetén az időjárás a kukorica fejlődésé­nek kedvező volt, akkor a termések nagyságát elsősorban a julius és augusztus hónapok időjárása és ebben is főleg a csapadék mennyisége dönti el. A májusi lehűlések alkalmával a kukoricában fagykárok keletkezhetnek. A kisebb fagyokra (0—2 C°) a kukorica még teljesen nem fagy el, csak levelei megsárgul­nak, esetleg leperzselődnek, az erőssebb (-2 - -5 C°) fagyokra azonban már az egész föld feletti rész is elszáradhat. A kukorica fotoperiodikus érzékenységét tekintve rövidnappalos növény, vagyis a 12 óránál rövidebb nappalok virágzását siettetik, mig vegetativ fejlődését késleltetik. 203

Next

/
Thumbnails
Contents