Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
A koronagyökerek oldalirányban 70-100 cm távolságra is elérnek. Lefelé 2 m mélységig is lehatolnak, de a legtöbbször a gyökerek fő tömege a talaj felső 30 cm-es szintjében helyezkedik el. A harmat- vagy léggyökerek a kukorica szárának talajszint feletti csomóiból eredne!^ Rendszerint csak a talajszint feletti 2-3 csomó fejleszt harmatgyökereket, de kései fajtákon még a 6-7. föld feletti szárcsomón is képződhetnek. A gyökérzet alakulására és elhelyezkedésére nagy hatással van az öntözés, amely főleg a gyökérzet mélységi kiterjedését csökkenti. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a gyökérzet a víz után nem kényszerül a mélybe hatolni, másrészt a gyökérzet ilyenkor a levegőzést jobban biztosító felsőbb talajrétegek felé törekszik. Weawer gyökérvizsgálatai szerint, mig öntözetlen talajokon a gyökerek mélységi terjeszkedése 6 hetes korban általánosan 30-60 cm, viszont öntözött talajokon ez csak 15 cm. A kukorica főhajtása a talajszintben fekvő csomókból (nodusokból) sokszor erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, melyet köznyelven fattyúhajtásoknak, fattyaknak nevezUnk. A fattyúhajtások száma változó, 1-10-ig ingadozhat, leggyakrabban számuk páros. A fattyúhajtások már a kukorica 20-25 cm magas korában előtörhetnek. A kukorica hajtásrendszerének tengelye a főhajtás vagy szár. Ezen foglalnak helyet a mellék- vagy fattyúhajtások, a levelek, valamint a nő- és himvirágzat. A kifejlett növény magassága 120-300 cm. A szártagokat - különösen fiatal korban - a levélhUvelyek teljesen takarják. A levél a pázsitfűfélékhez hasonlóan két fő részből áll: a levélhUvelyből és a levél lemezből. A kukorica hím - és nővirágai ugyanazon a növényen (egylaki), de külön virág- mtban (váltivaru), a hajtásrendszer más részén helyezkednek el. A himvirágzat, amelyet a gyakorlatban címernek nevezUnk, a hajtás csúcsán, a nővirágzat vagy termősvirágzat a fő- vagy mellékhajtások levélhónalján fejlődik. A himvirágzás rendszerint megelőzi a nővirágzást. A himvirágzás időtartama a fajtától és az időjárástól, különösen a hőmérséklettől függően egyedenként is nagyon változó, 3-13 nap, átlagosan 6-8 nap. A nővirágzat a főhajtás vagy a mellékhajtások levélhónaljában levő rUgyekből fejlődő torzsavirágzat. A nálunk termesztett lófogu fajtáknál egy hajtáson a legtöbbször 1-2, kivételesen 3 vagy több torzsavirágzat fejlődik ki. A nővirágzás átlagosan 2-3 nappal követi a himvirágzást. Megindulását a csuhé- levelekkel takart cső hegyén megjelenő bibeszálak (selyem vagy bajusz) jelzik. A szemek kialakulása a torzsavirágzaton, a csövön a megtermékenyUlés után meg- kezdődik. A kukorica érésében, hasonlóan a gabonafélékhez, gazdaságilag három érési fokozatot szokás megkülönböztetni: 202
