Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
Termesztésük az utóbbi években terjedó'ben van, és az agrotechnikai színvonal fejló'déséveI, elsó'sorban mütrágyaadagok növekedésével és a szemenkénti vetés elterjedésével termesztésük fokozódik, b) Háromvonalas (three-way cross) (TC) hibridek. Egy kétvonalas (egyszeres keresztezésü) hibrid és egy beltenyésztett törzs keresztezésének elsó' évi származéka (tehát tulajdonképpen ez is kétszeres keresztezés). Mivel a háromvonalas hibridek vetó'magjának elállításakor a vetó'mag már a kétvonalas hibrid növényeken terem és csak a virágport adja az apának használt bel tenyésztett törzs, a vetó'mageló'ál litás jóval olcsóbb, mint a kétvonalas hibrideké. A háromvonalas hibridek egy közbeesó' típust képviselnek a kétvonalas éa a négyvonalas hibridek között. Termó'képességben, kiegyenlítettségben közelebb állnak a kétvonalas hibridekhez, míg a vetó'mageló'ál litás költségei terén, valamint az alkalmazkodóképességben a négyvonalas hibridekhez állnak közelebb. Nagy termó- képességük és mérsékelt vetó'magáruknál fogva perspektivikus hibrideknek tekint- hetó'k. c) Négy- és többvonalas (kétszeres és többszörös keresztezésü, double- cross) (DC) hibridek. Nál unk 1957-tó'I vannak forgalomban fó'leg négyvonalas hibridek, és kukorica termésátlagaink növelésében nagy jelentó'ségük volt (Mv DC 5, Mv DC 1). A négyvonalas hibrid keresztezésének elsó' évi nemzedéke. Mivel a vetó'mag már a kétvonalas hibridanyán terem, vetó'mag-eló'állitása és vetó'mag- ja lényegesen olcsóbb, mint a kétvonalas hibirdeké. A szabadlevírágzásu fajtákkal szemben az átlagos terméstöbbletük 20-25 %-a. 2. Fajtahibridek. Eló'álIitásuk szintén a heterózis hatás kihasználásán alapul, az- zal a különbséggel, hogy itt nem beltenyésztett törzseket kereszteznek egymással, hanem már kész szabadlevírágzásu fajtákat. 3. Szabadlevírágzásu fajták. A szabadlevirágzásu, tehát a régi nemesitett fajtákat Töl<özötösarTn<ívonjáir~ö—förgalomból kisebb termó'képességük miatt, tó'lük az állami elismerést már megvonták, és csupán nemesitési célból végzik a fontosabb fajták fenntartását. Morfológiája Mint a legtöbb füféle növénynek, a kukoricának is bojtos gyökérzete van. A csira és mellékgyökerek a talajban gyorsan hatolnak lefelé és oldalirányban. Ezeket nevezik együttesen elsó'dleges gyökereknek és bár élhetnek a növény beéréséig, lehatolva 150-180 mélységre is, általában azonban elvesztik elsó'rangu jelentőségüket. A másodlagos gyökérrendszer több szintben képzó'dik és a föld feletti hajtáshoz hasonlóan szakaszos fejló'dést mutat. A legalsó szinten képzó'dnek a szik feletti vagy epikotil gyökerek, melyek a rügyhüvely (koleoptil) csomójából (nodusából) erednek. A következó' lépcsó'kben fejló'dnek ki az un. csomó- vagy koronagyöke- rek a föld alatti szárrész csomóiból. A kukorica táplálásában ezeknek van a legnagyobb jelentó'ségük. Az elsó' koronagyökerek rendszerint a kukoricanövény 2-3 leveles korában már megjelennek. 201
