Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

II. Részletes növénytermesztés - A kukorica

4. Pattogatni való kukorica (conv. microsperma). Hazai jelentó'sége nem nagy, kiterjedtebb mértékben az USA-ban termesztik. Melegítve felpajtogzik és igy közvetlen fogyasztásra vagy cukrászipari célra használják. 5. Lisztes kukorica (conv. amylacea). Gazdasági jelentó'sége az USA-ban is alárendelt, ott egyes vidékeken termesztik. 6. Átmeneti kukorica (conv. aorista). Gazdasági jelentó'sége alárendelt, átmenetet képez a sima szemű és lófogu kukoricák között. 7. Viaszkukorica (conv. ceratina). Jelentó'sége szintén csekély, elszórtan Kelet-Ázsiában és újabban az USA-ban termesztik ipari célokra. 8. Felemás kukorica (conv. amylosaccharata). Jelentó'sége csekély, szór­ványosan fordul eló' Amerika trópusi vidékein. 9. Pelyvás kukorica (conv. tunicata). Az ebbe a csoportba tartozó kuko­ricákat nem termesztik, inkább csak származási jelentó'ségük van. Nemesitési szempontból történó' csoportosítása A kukoricát eló'állitásuk szerint ma a következőképpen csoportosítják: 1. Beltenyésztéses hibridek. Nemesítésük alapja a beltenyésztéssel eló'állitott, un. be tenyésztett törzsek (vonalak). A mesterséges öntermékenyitést beltenyésztésnek nevezik, és ha ezt több nemzedéken át végzik, akkor a beltenyésztéses leromlás­sal kell számolni. A beltenyésztésnek a magasság- és terméscsökkenésen kívül jellegzetes tünete ra kiegyenlitettség. A beltenyésztés igy lehetó'vé teszi, hogy egyes tulajdonságokat szinte tisztán és biztosan rögzítsenek, ami azután megfeleld keresztezéssel az utódokban értékesíthető'. Ha két különböző', beltenyésztéssel leromlott törzs egyedeit keresztezik, az utó­dok (hibridek) ismét nagy életeró'vel rendelkeznek és életeró'ben, magasságban, valamint termó'képességben a bel tenyésztett törzsek kiinduló fajtáit is felülmúlhat­ják. Ez az ugrásszerűen megnó'tt életrevalóság, amelyet heterózis- vagy hibrid­hatásnak neveznek, azonban nem állandó, és csak a keresztezés utáni eIsó' (F-|) nemzedékben érvényesül. Attól függó'en, hogy két, három, négy vagy több bel- tenyésztett törzs (vonal) kombinációjából, keresztezésébó'l állítják eló' a hibridet, beszélhetünk két-, három-, négy- vagy többvonalas (illetve egyszeres, kétszeres vagy többszörös keresztezésü) hibirdekről. a) Kétvonalas (egyszeres keresztezésü, single-cross /SC/) hibridek. A bel- tenyésztéses hibridek legegyszerűbb és legbó'vebben termó' alakja: két beltenyész- tett törzs keresztezésének elsó' nemzedéke. Mivel azonban a hibridvetó'magot a bel tenyésztett törzs termi, termése kicsi, eló'ál litási költsége nagy. Ezért a bel­tenyésztéses hibridek elterjedésekor a kétvonalas hibrideket a négy- vagy több­vonalas hibridek eló'állitásához csak alapanyagul használták. Vetó'mageló'állitásuk és vetó'magjuk drágasága miatt nálunk is csak újabban (1967-tó'l) kerültek forga­lomba. Eló'nyük elsó'sorban az intenzivebb körülmények közt megmutatkozó jobb termó1<é- pességük. A négyvonalas (kétszeres keresztezésü) hibridekkel szembeni átlagos terméstöbbletük 4-8 %. 200

Next

/
Thumbnails
Contents