Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
II. Részletes növénytermesztés - A kukorica
4. Pattogatni való kukorica (conv. microsperma). Hazai jelentó'sége nem nagy, kiterjedtebb mértékben az USA-ban termesztik. Melegítve felpajtogzik és igy közvetlen fogyasztásra vagy cukrászipari célra használják. 5. Lisztes kukorica (conv. amylacea). Gazdasági jelentó'sége az USA-ban is alárendelt, ott egyes vidékeken termesztik. 6. Átmeneti kukorica (conv. aorista). Gazdasági jelentó'sége alárendelt, átmenetet képez a sima szemű és lófogu kukoricák között. 7. Viaszkukorica (conv. ceratina). Jelentó'sége szintén csekély, elszórtan Kelet-Ázsiában és újabban az USA-ban termesztik ipari célokra. 8. Felemás kukorica (conv. amylosaccharata). Jelentó'sége csekély, szórványosan fordul eló' Amerika trópusi vidékein. 9. Pelyvás kukorica (conv. tunicata). Az ebbe a csoportba tartozó kukoricákat nem termesztik, inkább csak származási jelentó'ségük van. Nemesitési szempontból történó' csoportosítása A kukoricát eló'állitásuk szerint ma a következőképpen csoportosítják: 1. Beltenyésztéses hibridek. Nemesítésük alapja a beltenyésztéssel eló'állitott, un. be tenyésztett törzsek (vonalak). A mesterséges öntermékenyitést beltenyésztésnek nevezik, és ha ezt több nemzedéken át végzik, akkor a beltenyésztéses leromlással kell számolni. A beltenyésztésnek a magasság- és terméscsökkenésen kívül jellegzetes tünete ra kiegyenlitettség. A beltenyésztés igy lehetó'vé teszi, hogy egyes tulajdonságokat szinte tisztán és biztosan rögzítsenek, ami azután megfeleld keresztezéssel az utódokban értékesíthető'. Ha két különböző', beltenyésztéssel leromlott törzs egyedeit keresztezik, az utódok (hibridek) ismét nagy életeró'vel rendelkeznek és életeró'ben, magasságban, valamint termó'képességben a bel tenyésztett törzsek kiinduló fajtáit is felülmúlhatják. Ez az ugrásszerűen megnó'tt életrevalóság, amelyet heterózis- vagy hibridhatásnak neveznek, azonban nem állandó, és csak a keresztezés utáni eIsó' (F-|) nemzedékben érvényesül. Attól függó'en, hogy két, három, négy vagy több bel- tenyésztett törzs (vonal) kombinációjából, keresztezésébó'l állítják eló' a hibridet, beszélhetünk két-, három-, négy- vagy többvonalas (illetve egyszeres, kétszeres vagy többszörös keresztezésü) hibirdekről. a) Kétvonalas (egyszeres keresztezésü, single-cross /SC/) hibridek. A bel- tenyésztéses hibridek legegyszerűbb és legbó'vebben termó' alakja: két beltenyész- tett törzs keresztezésének elsó' nemzedéke. Mivel azonban a hibridvetó'magot a bel tenyésztett törzs termi, termése kicsi, eló'ál litási költsége nagy. Ezért a beltenyésztéses hibridek elterjedésekor a kétvonalas hibrideket a négy- vagy többvonalas hibridek eló'állitásához csak alapanyagul használták. Vetó'mageló'állitásuk és vetó'magjuk drágasága miatt nálunk is csak újabban (1967-tó'l) kerültek forgalomba. Eló'nyük elsó'sorban az intenzivebb körülmények közt megmutatkozó jobb termó1<é- pességük. A négyvonalas (kétszeres keresztezésü) hibridekkel szembeni átlagos terméstöbbletük 4-8 %. 200
