Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

I. Öntözési alapismeretek - 6. Öntözhető területeink s azok kihasználása

A hordozható esó'ztetó' öntözó'berendezések kihasználása jobb, mint az állandó műszaki berendezéssel ellátott területeké. Az öntözó'berendezések kihasználása az agrotechnikai és műszaki feltételeken kivül nagymértékben függ a száraz és csapadékos idó'szakok változásától, az idó'járás alakulásától. Az utóbbi évek híven tükrözik'ezt az összefüggést.

Hazánk öntözési kapacitásáról és jövó'beni fejlesztéséró'l a ló. ábra tájékoztat.

Az idó'járás aIakulása és az öntözó'berendezések kihasználása

1965-ben - amikor rendkivül csapadékos volt az idó'járás és a csapadékösszeg országosan mintegy 25%-kal meghaladta a sokévi átlagot - az öntözó'berendezések kihasználása csak 27%-os volt. 1966-ban az eló'zó' évihez hasonló, csapadékos volt az idó'járás, a relativ páratartalom júniustól az országos átlag felett mozgott. A nyári hónapok középhó'mérséklete valamivel alacsonyabb volt a szokásosnál.

Az egész évi csapadékösszeg kb. azonos volt az 1965. évivel, de eloszlása egyenetlen volt, s éppen akkor nem hullott elég, amikor a növényzetnek nagy szüksége lett volna a vízre. Az elmondottak következtében az üzemi kapacitás kihasználása már 40,6% volt.

1967- ben némileg tovább javult a- kihasználás, ugyanis 1967. év közepéig csapadékos periódus uralkodott, késófab viszont aszályosra fordult az idó'járás, ami

1968- ban is folytatódott. Az 1967. szeptember 20. és 1968. julius 10. közötti 10 hónapos idó'szakot vizsgálva megái lapítható, hogy a ténylegesen lehullott csapadékmennyiség valamennyi megfigyelóállomáson 33-66%-kal maradt az átlag alatt.

1968- ban nagymértékben javult az öntözó'berendezések kihasználása. Az 1967. évi 50%-kal szemben 1968-ban az üzemi kapacitás 86%-át használták ki a mezó'gaz- dasági üzemek. Ez annak következménye, hogy 1968. rendkívül száraz év volt

és a kevés csapadék is nagyon szeszélyes időbeli és térbeli eloszlásban hullott.

A rendkivül meleg és a hosszú ideig tartó aszályos idó'járás következtében a talaj vízkészlete nagymértékben csökkent. Nemcsak a talaj felsó' rétege - a müvelhetó' termó'réteg vesztette el szinte teljesen nedvességtartalmát, hanem a talajvizszint is eró'sen süllyedt. Ilyen tartósan száraz idó'járás 100 éven belül nem fordult eló' hazánkban. Az aszályos idó'járás hatására a vízkészletek is eró'sen korlátozottan álltak rendelkezésre, igy az üzemeknek minden lehetó'séget meg kellett ragadni ahhoz, hogy valami módon csökkentsék a növények szárazság okozta károsodását (pl. gyors-tárolómedencék, ideiglenes öntözó'telepek létesítése.).

1969- ben kedvezólsben alakult az idó'járási helyzet. A kissé száraz április után bó'séges csapadék hullott, fó'leg a nyár derekán. A nyár vége - szeptember, majd október - csapadékszegény volt. Az ország középsó' része, fó'leg a Tisza völgye átlag feletti csapadékot kapott, - éppen az a terület, ahol a legkevesebb szokott hullani és gyakori az aszály. Az ország többi részén átlagnak megfeleló' volt a csapadékeloszlás. Ennek következtében az öntözési lehetó'ségek kihasználása 50%-os-nak adódott.

99