Mihályfalvy István: Öntözéses növénytermesztés 1. (Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
I. Öntözési alapismeretek - 6. Öntözhető területeink s azok kihasználása
Éghajlati adottságaink között az Alföldön a csapadék és a lehetséges vizpárolgás különbözetébó'l adódó vízhiány - sokévi átlagban - az ország többi területéhez viszonyítva a Jegnagyobb. Ez nemcsak korlátja a termelés fejlesztésének, hanem a szárazabb években a befektetett éló'- és holtmunka hatékonyságát is jelentős mértékben veszélyezteti. Ezért e területen a hiányzó csapadék pótlása jóformán nélkülözhetetlen. 63. Az öntözött terület földrajzi elhelyezkedése és társadalmi szektorok szerinti megoszlása A leginkább öntözésigényesnek tekinthető' alföldi tájon helyezkedik el az ország öntözött területének legnagyobb része. Ezen belül is Szolnok, Hajdu-Bihar, Bács- Kiskun és Békés megyékben koncentrálódik az öntözött terület 53%-a. 9. sz. táblázat Az öntözött terület földrajzi elhelyezkedése Országrész Az öntözött terület 1.000 hektár %-os megoszlása 1964 1969 1964 1969 Dunántúl 51 46 19,2 20,6 Alföld 196 165 72,2 72,8 Észak 23 15 8,6 6,6 összesen: 270 226 100,0 100,0 Legnagyobb az öntözött szántóterület aránya Szolnok megyében, majd sorrendben Hajdu-Bihar, Gyó'r-Sopron, Pest, Csongrád és Bács-Kiskun, valamint Békés megyében . Az öntözött szántóterület társadalmi szektorok szerinti megoszlásáról a 10.sz. táblázat nyújt tájékoztatást. Öntözött területeink földrajzi elhelyezkedését a 17. ábra mutatja.
