Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)

6. Dr. Pálfai Imre: Az öntözővíz szállítása

6. Az öntözővíz szállítása

Talajcserét ritkán, főként a mélybevágású csatornaszakaszok szivárgás elleni védelmére végeznek, ugyanis ilyen esetekben a burkolatot vagy a szigetelő réteget a beáramló talajvíz könnyen tönkreteheti. A talajcsere lényege az, hogy a laza, vízáteresztő felső réteget mintegy 30-50 cm vastagságban eltávolítják, és helyére vízzáró agyagréteget tesznek.

Öntözőcsatornák szivárgási veszteségének megakadályozására - és egyúttal a földmunkák elkerülésére - vasbeton héjcsatornákat is lehet alkalmazni. Ez külföldön eléggé elterjedt megoldás, hazánkban - költségessége miatt - kevésbé az. A héjcsatorna általában félkör vagy parabola alakú, 4-5 cm falvastagságú és 5 m hosszú előregyártott vasbeton héjelemekből, az ezeket alátámasztó nyereg- és támelemekből, valamint a támelemek alapzatából áll. A támasztóelemek magassága a terepviszonyokhoz igazodva változtatható. A nagyobb keresztmetszetű, de viszonylag rövidebb vasbeton héjcsatornákat csatornahídnak is nevezik.

6.1.6 A csatornák építése

Az öntözőcsatorna építése a földanyag kitermeléséből, szállításából és beépítéséből áll. Az alkalmazott földmunkagépek: vonóköteles vagy hidraulikus kotrók, földtolók, földnyesők, dömperek, billenőplatós tehergépkocsik, stb. Az építésnél a legnagyobb figyelmet a töltésekre kell fordítani. Fontos ezek kellő alapozása, vagyis a növényzet és a humuszréteg előzetes eltávolítása, mert ha ezt elhanyagoljuk, a töltések alján jelentős szivárgás indulhat meg. A töltést jól tömöríthető, megfelelő nedvességtartalmú talajból építik, rétegenként végezve a tömörítést mindaddig, amíg az előírt tömörségi fokot el nem érik. A föld tömörítésének legjobb munkaeszköze a juhlábhenger.

A friss töltések rézsűit minél előbb be kell füvesíteni, hogy elkerüljük azok erodálását. A befüvesedést előrenevelt gyepszőnyeg rácsszerű elhelyezésével segíthetjük elő. Széles víztükrű csatornák esetén a hullámverés ellen a töltések elé nádsávot telepítenek. Ennek többféle módja van (dugványozás, sarjhaj- tás telepítése, stb.); mindegyiknél nagyon lényeges, hogy a telepítés időpontját helyesen válasszuk meg.

A mélybevágású csatornaszakaszokból kikerülő földet vagy el kell szállítani (pl. a csatorna töltéshez), vagy a csatorna mentén laposan, művelésre alkalmas módon kell elteríteni, de földutak feltöltésére is használható.

A csatorna burkolása úgyszintén fokozott minőségi követelményeket támaszt. Helyszíni betonozáskor főleg a beton kellő vízzáróságára, előregyártott lapokból készülő burkolatnál a hézagok tökéletes kiképzésére kell ügyelni.

6.1.7.A csatornák műtárgyai

A vízellátó rendszer lényeges elemei az öntözőcsatorna jellegzetes helyein épített műtárgyak.

Csoportosításuk:

— keresztezési,

— vízszínszabályozó és vízadagoló, valamint

— vízhozammérő műtárgyak.

Keresztezési műtárgyak

A keresztezési műtárgyak legegyszerűbb formája az áteresz, amelyet öntözőcsatornák utakkal és vasutakkal való keresztezésénél építenek, rendszerint előregyártott csövekből vagy négyszög keresztmetszetű vasbeton elemekből. Mivel az áteresz küszöbszintje megegyezik a csatorna fenékszintjével, vagy annál mélyebb, alkalmazására csak a közepes és mélyvezetésű csatornaszakaszokon nyílik mód, mert a műtárgy csak itt fér el az út alatt. Az út koronaszintje és az áteresz között kellő takarásnak kell lennie. Dűlőutak keresztezésénél azok feltöltése is szükséges lehet az áteresz környezetében. Az áteresz belméretét úgy választják meg, hogy a benne kialakuló sebesség ne legyen sokkal nagyobb, mint a csatornában ellenkező esetben számottevő vízvisszíduzzasztás áll elő, ami kis esésű csatorna és közeli műtárgyak esetén halmozódhat. A sebesség növekedés miatt az áteresz elő- és utófenekét terméskővel vagy betonlapokkal, esetleg speciális "sejtidorrf-elemekkel burkolják. Alföldi viszonylatban általában megfelelő megoldás, ha az átereszben kialakuló sebesség 0,5-0,6 m/s.

Az áteresz vízátbocsátó képessége nemcsak a nyílásméretek növelésével, hanem két vagy több egymás melletti nyílással is növelhető (ikerátereszek). 5-6 m3/s-nál nagyobb vízhozam esetén áteresz helyett célszerű hidakat építeni. Ezek azért is előnyösek, mert nem szűkítik le az átfolyási szelvényt, s így nem okoznak számottevő duzzasztást.

Magasvezetésű öntözőcsatorna-szakaszokon a kereszteződéseket bújtatóval lehet megoldani. Ezeket a nyomás alatti átfolyás miatt vízzáró módon alakítják ki. A bújtatóknál általában nagyobb magasság42

©Phare Program HU - 94.05