Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)

6. Dr. Pálfai Imre: Az öntözővíz szállítása

6. Az öntözővíz szállítása veszteség keletkezik, mint az átereszeknél. Öntözőcsatorna és belvízcsatorna kereszteződésében úgy­szintén bújtatót építenek, mégpedig a belvízcsatornán, ha az nem fér el az öntözőcsatorna alatt (ha át­fér, akkor az áteresz is megfelel). Közutak és vasutak keresztezésénél a műtárgyépítés a forgalom bizonyos korlátozásával jár. Közu- taknál ideiglenes terelőhidat építenek, vasutaknál pedig provizóriumot, vagyis a sínpályák alatti ideigle­nes építményt. Ezek az ideiglenes létesítmények acél vagy vasbeton csövek út alatti átsajtolásával megtakaríthatók. Szabályozó és vízadagoló műtárgyak A vízszínszabályozó műtárgyaknak az a feladata, hogy változó vízigények mellett is lehetővé tegyék a víz szétosztását, tehát a mellékcsatornába történő leadását és a fogyasztói vízkivétel működését. A szabályozást leggyakrabban acélszerkezetű táblás zsilipekkel oldják meg, amelyeknek fokozatosan nyit­ható redőnyös változatuk is van. A zsiliptáblákat fogaslétrás felhúzó szerkezettel, kézi vagy - nagyobb zsilipeknél - villanymotor-meghajtással mozgatják. Billenőtáblás zsilipek is vannak. Újabban automatikus (hidraulikus üzemű), úszóval és ellensúllyal felszerelt vízszínszabályozó műtárgyakat, alvízszín- és felvízszíntartókat is alkalmaznak. Ezeknél a zárást szegmens-táblákkal oldják meg. Természetesen a vízszínszabályozó műtárgyak előtt és után az öntözőcsatorna medrét burkolják, hogy megvédjék a ki­mosástól. A vízszínszabályozó műtárgy esetleges meghibásodásából keletkező károk megelőzésére a műtárgyba - vagy közvetlenül a felette levő csatornaszakaszba - túlfolyót építenek be, amelyen keresztül az üzemi tartomány fölé emelkedő víz nagyobb kártétel nélkül eltávozhat. A vízadagoló műtárgyak (gravitációs fogyasztói vízkivételek) legelterjedtebb formája a táblás csőzsi­lip, amellyel azonban a vízadagolást elég nehéz végrehajtani. Ennél praktikusabb a palástos vízadagoló, amelynél az alvíz nem hat az átbocsátóit vízhozamra, a felvízszín pedig elég tág tartományban alig be­folyásolja a vízhozamot, így az a különböző szélességű elzárótáblák nyitásával, illetve zárásával lépcső­zetesen változtatható. A kiadagolt víz mennyiségét az egyes nyílások nyitvatartási idejéből határozzák meg. A palástos vízadagoló tehát egyúttal a vízhozam közelítő mérésére is szolgál. Vízhozammérő műtárgyak Az öntözővízhozam mérése az öntözőrendszer üzemirányítása céljából és a vízdíjak fizetése szem­pontjából fontos. Nyílt csatornában a kellő pontosságú vízhozammérés mérőbukóval, vagy ún. Parshall- csatornával oldható meg. A mérőbukót - rendszerint a meder beszűkítésével - négyszög, trapéz, kisebb vízhozamoknál pedig háromszög szelvényűre készítik, oly módon, hogy tökéletes, alulról nem befolyásolt átbukás jöhessen létre. így az átbukó vízhozam a bukó méretein kívül csak a felvízszíntől függ, tehát csak ezt kell folya­matosan mérni. E célból általában rajzoló vízmércét használnak. Az átbukó vízhozam a Q = <uAj2t>H összefüggéssel számítható ki, ahol: Q - vízhozam, m3/s; (j. - a mérőbukó szerkezeti (kontrakciós) tényezője; A - az átbocsátó szelvény keresztmetszeti területe, m2; g - nehézségi gyorsulás, m/s2; H - a felvízszín magassága a bukóéi fölött, m. A szerkezeti tényező tág határok (0,5-0,8) között változik, ezért a mérőbukót használatba vétel előtt hitelesíteni kell, ami különböző vízállások mellett végzett sebességmérésekből áll. Ahol nincs elegendő esés az átbukásra, ott Parshall-csatornát, más néven Venturi-mérőt építenek. Ez a csatorna erőteljes beszűkítése és kisebb fenékküszöb révén állít elő vízszínkülönbséget, amelyből - pontosabban a felvíznek a küszöb feletti magasságából - számítható a vízhozam. Kisebb pontosságú vízhozammérésre a csőzsilipek is alkalmasak. Ezeknél a fel- és az alvízszín kü­lönbségéből, valamint a zsilipnyitás mértékéből számítható ki, illetve a hitelesítési görbe segítségével határozható meg a vízhozam. Szivattyútelepeknél a nyomóvezetékbe épített különféle vízhozammérő szerkezetekkel mérik a nyo­másveszteséget vagy a vízsebességet, s ezekből számítják ki a vízhozamot. A sebességmérés ultra­hangos műszerekkel is lehetséges, ezek vízhozamösszegzővel is el vannak látva, így a kijelző műsze­Phare Program HU-94.05 43

Next

/
Thumbnails
Contents