Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
3. Dr. Szilárd György: Folyóink, álló- és felszínalatti vizeink általános vízminőségi helyzete
3. Folyóink, álló-és felszínalatti vizeink általános vízminőségi helyzete 3. Folyóink, álló-és felszínalatti vizeink általános vízminőségi helyzete Magyarország felszíni - folyó- és állóvizeinek minősége az utóbbi években különböző mértékben változott, általában javult. Folyóink vízminősége a tartósan romló tendenciákat követően az utóbbi 6-8 évben egyértelműen javul. A főbb okok közül kiemelkedő a folyók mellé települt városok és az üzemek szennyvíztisztítóinak megépülése, az ipar és mezőgazdaság szerkezetének, a vízfogyasztási szokásoknak az átalakulása. Felgyorsította a folyamatot az ipari termelés jelentős - 30-50 %-os - visszaesése, de ettől további látványos javulás már nem várható, mivel a felszíni vizek terhelésének 50-70 %-a a települések közcsatornáiból jut a befogadó vízfolyásokba. A javuló vízminőség mellett sem számíthatunk azonban vizeink tápanyagterhelésének, valamint a szerves mikroszennyezők és nehézfémszennyezők koncentrációjának csökkenésére. A Duna, Tisza, Dráva - minőségét a felvízi országokban kialakult viszonyok határozzák meg. Az ország területén, a felső és alsó határszelvények között a szennyezettség csak mérsékelten növekszik, egyes komponenseknél az öntisztulásnak köszönhetően csökken is. A folyók felső szakaszain a minőségi változások irányát napjainkban az határozza meg, hogy a felvízi országok - Ausztria, Szlovákia - a 80-90-es évek között korszerűsítették a szennyezésekben döntő szerepet játszó cellulóz iparukat, s ez összességében kb. 2000 t/nap kémiai oxigénigényű szerves szennyezéstől mentesítette a befogadókat. Az eredményeket a Vág-Duna, a Duna, a Mura és a Sajó szennyezettségének jelentős csökkenése visz- sza is jelzi. A folyamatot erősíti néhány nagyváros - pl. Bécs - biológiai szennyvíztisztításának megvalósítása. A vízminőségi adatok elemzése alapján megállapítható, hogy felszíni vizeink 5 %-a minden különösebb ráfordítás nélkül, 90 %-a társadalmilag elfogadható költségekkel minden vízhasználati célra - ide értve az ivóvíztermelést is - alkalmassá tehető, s az ökológiai igényeket is kielégíti. Néhány 1996. évi mérési adat alapján nagy folyóink, álló és a felszínalatti vizeink vízminősége, az alábbiakkal jellemezhető: A Duna belépő szelvényében a víz minőségére a viszonylag alacsony (KOIp 2,3-12,6 mg/L, KOI^ 740 mg/L) szervesanyag tartalom, a vízminták többségénél a kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az érkező vízben az ammónium-N és a nitrát-N koncentráció értéke sem, a nitrit-N időnként mérhető, az átlagos értéket nagyobb mértékben meghaladó mennyisége azonban jelzi a Duna felső szakaszát ért szennyező hatásokat. A nitrogénformák nagyobb része szervetlen eredetű. A különböző foszfor-formák mennyisége különösen a téli vizsgálati periódusban jelentősebb, a vegetációs időszakban lényeges mértékben kisebb. A Duna további szakaszain a szennyezettebb mellékvízfolyások, valamint a közvetlen szennyezőanyag bevezetések hatására nő a víz szennyezettségének mértéke. Ennek a növekedésnek a nagysága azonban a vízfolyás jelentős hígítóképessége miatt nem számottevő. Az 1996. évi vizsgálati eredmények alapján - az oxigénháztartási mutatók tekintetében - kismértékben nőtt a vízfolyás mentén a biokémiai oxigénigény (BOI5), valamint a permanganátos oxigénfogyasztás (KOIp), továbbá főleg a fővárosi szennyvízbevezetések alatti szakaszon a dikromátos módszerrel meghatározható nehezebben lebontható szervesanyagok (KOI^) mennyisége. Az észlelési eredmények alapján megállapítható, hogy az előző évi eredményekhez viszonyítva a felső és az alsó szakaszon tapasztalt különbség 1996-ban mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy a Duna felső szakaszán is növekedett a hidrobiológiái folyamatok erőssége. A klorofill-a mennyisége a felső szakaszon különösen március elején, valamint júniusban volt jelentősebb, az alsó szakaszon márciusban és június-augusztus között. A Duna alsó szakaszán lezajló hidrobiológiái folyamatok lefolyását a klorofill-a mennyisége mellett az oxigéntelítettség, és a pH érték növekedése, valamint az ortofoszfát-foszfor mennyiségének csökkenése is jelezte.
