Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
2. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai
2. Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai Öntözésre nem javasolhatók azok a területek, ahol a másodlagos szikesedés - vagy láposodás - közvetlen veszélye áll fenn. E területek rendszerint részben már most is szikesek. Megfelelő vizsgálatok alapján e területek egy részén rizs és rét-legelő öntözés - meghatározott feltételek mellett - lehetséges. Az öntözés fejlesztését ennek megfelelően az első-második csoportba sorolt talajokon lehet és szabad szorgalmazni. Rendkívül lényeges feltétel a biológiai alap megteremtése. Mezőgazdaságunk fejlődése belterjes irányú. Az új fajták potenciális termőképessége egyre inkább nagyobb, mint amit a lehulló csapadékkal el lehet érni. Az öntözés elsődleges indokoltségét ugyanis feltétlenül az adja meg, - szemben a korábbi "aszály elleni" célkitűzéssel - hogy a fajta biológiai igénye a víz iránt nagyobb-e, mint amit a lehulló csapadék biztosíthat. A másik indok feltétlenül ökonómiai . mert rendkívül nagy termelési költségű növényeknél a termelési értéket - tehát magát a termést - is feltétlenül biztosítani kell. Távlatilag, amikora rendelkezésre álló vízkészlet maximális kihasználásával a termőterület 15-16 %- a válik öntözhetővé az ország legjobb adottságú területein, a mezőgazdasági termelés mintegy 30-32 %- át függetleníthetnénk a csapadék mennyiségi és időbeni ingadozásától. 2.1. Az öntözésfejlesztés főbb indokai 2.1.1. Csapadékellátottság Magyarország időjárását a száraz nyarú mediterrán, a kiegyenlített nyugat-európai és a szélsőséges kontinentális éghajlati övezet befolyásolja. Ennek eredménye, hogy 10-15 éves cikluson belül általában előfordul egy bő csapadék- ellátottságé és egy aszályos időjárási periódus. Az aszályos években a te- nyészidőszak folyamán jelentős vízhiány mutatkozik, míg a bő csapadékellátottságú években a felszíni vízborítás okoz károkat. Országunk csapadékban legszegényebb területeit a síkságainkon találjuk a Nagy- és Kisalföldön, valamint a Dunántúl keleti vidékein. Itt az évi csapadék 50 éves átlagban nem éri el az 500 mm-t. Síkságaink többi része éves átlagban 500-600 mm csapadékot kap. Az Alföld közepétől a szélük felé haladva a csapadék mennyisége növekszik. Az átlagos csapadék 500 mm és azon felüli értékei általában kielégítenék a növénytermesztés igényét, de az egyes évek csapadékának bizonytalan volta, továbbá a csapadékösszeg szeszélyes időbeni ingadozása olyan nagymértékű, hogy - kielégítő nagyságú sokévi átlag mellett - mégis gyakori az aszályos időszak. A csapadékviszonyok az öntözés szükségességét alátámasztják és azt is bizonyítják, hogy növekvő termelési színvonal mellett: — már megengedhetetlen a termelésnek az időjárástól függő nagymértékű kockázata, valamint, — az üzemek kiegyensúlyozott jövedelméhez fűződő érdekek miatt egyre inkább gazdasági szükséggé is válik az öntözés. Magyarország medence jellegéből eredő természeti adottságai miatt, feltételezhető, hogy a globális felmelegedés is sajátosan fog megnyilvánulni Magyarországon. A vízkészletek szempontjából ugyanis nemcsak a csapadékösszegek csökkenésével kell számolnunk, hanem a hazánk területére érkező vízhozamok csökkenésével, és a vízminőség romlásával is. A Magyarországra becsült klímaváltozás elsősorben a termőréteg vízháztartási viszonyainak megváltozásán keresztül hat a talaihasználatra. Magyarországon a fény- és hőellátottság ma sem korlátozza, egy lehetséges felmelegedés pedig további erőforrást biztosít a fotoszintézis számára. Ugyanakkor a csökkenő csapadékmennyiség még változékonyabbá és bizonytalanabbá teheti a primér biomasszatermelést. 2.1.2. A fény A fény hosszú távú termelési célkitűzéseink teljesítésében nem lesz korlátozó tényező. Az öntözés nélküli termesztés esetében egy-egy növény tenyészterülete nagyobb, mint amilyenre a növénynek a fény biztosítása szempontjából szüksége lenne, mivel a tenyészterület nagyságát alapvetően a növény számára szükséges vízkészlet határozza meg. 12 ©Phare Program HU - 94.05
