Mezőgazdasági vízhasznosítás (EJF, Baja, 1998)
2. Dr. Szilárd György: Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai
2. Az öntözéses gazdálkodás célja, indokai Öntözéses gazdálkodás esetén fordított a helyzet, mivel a tenyészterületet - egyéb más tényezők mellett - döntően a növényegyed fényszükséglete szabja meg. 2.1.3. A hőmérséklet és a hőösszeg A hőmérséklet és a hőösszeg figyelembevételével megválasztott növényfajok és fajták termesztésének a tenyészidőszak és napi átlagos hőmérséklet általában nem akadálya. Egyes években előfordul, hogy egyes zöldségfajok, valamint a rizs (1978) termését a hőmérséklet érzékenyen befolyásolja. A szélsőséges hőviszonyok (fagy, perzselés, hőguta) elemi károk így ezeket a termelés kockázatnövelő tényezőiként kell felfogni. 2.1.4. Mezőgazdasági termőterület Az elmúlt években változott a mezőgazdasági termőföld tulajdon és földhasználat szerinti megoszlása. A magántulajdon szerinti földterület 80 %-os (2-3 ha/fő) részaránya mellett a földterület mintegy 50 %-án egyéni gazdálkodók még a szövetkezetek - és egyéb társulási formái - bérleti utón a mezőgazda- sági terület közel 50 %-án gazdálkodnak. A földterület 20 %-a állami, önkormányzati stb. tulajdonban van. Országunk EU csatlakozásával összefüggésben várható, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségekben a művelési ágak változni fognak, a szántóföld terhére növekedni fog az erdő és a legelő terület, valamint az infrastruktúra fejlesztése is területet fog igényelni. Ugyanakkor a kedvező termőhelyi adottságú területek - a piachoz igazodó struktúra változással együtt - várhatóan az intenzív mezőgazda- sági termelés irányába fognak fejlődni, melynek - e területek jelentős részén agrotechnikai alapfeltétele lesz az öntözés biztosítása. A hazai agrárágazat ezen belül az öntözéses gazdálkodás során célkitűzés: — a hazai lakosság élelmiszerigényének magas színvonalú kielégítése, — azoknak az élelmiszereknek hazai megtermelése amelyekhez - elsősorban ökológiai adottságaink megfelelőek, — a mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek gazdaságos exportjának - a több piacon is jól értékesíthető termékeknek - növelése. Ezzel is biztosítva a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyensúlyához való nagyobb mértékű hozzájárulását, egyúttal felkészülve az EU tagországok piacán való megfelelésre. 2.1.5. Munkaerő változása Az agrárlakosság száma erőteljesen csökkent ami a mezőgazdaság tulajdoni, szerkezeti, piaci változásának egyenes következménye. Ez azonban általában is, de egyes térségekben kiemelten is jelentős munkanélküliséget okozott. Az intenzív mezőgazdasági termelés ami egy komplex - magas színvonalú - tachnológiát kíván meg (talajműveléstől a csomagolásig) - és ennek csak egyik eleme az öntözés technológiai végrehajtása - szakképzett munkaerőt igényel. 2.2. Öntözéses ágazatok A biztonságos és állandó nagy termés érdekében a zöldség, a vetőmagelőállítás, a szója, a másodkettős termelésre kijelölt területeket közel teljes egészében, a burgonyát 35 t/ha, a cukorrépát 50-60 t/ha, a lucernaszénát 10-12 t/ha, a kukoricát 10-12 t/ha felett - hazai csapadék viszonyaink mellett csak öntözéses körülmények között lehet termelni. Ugyanez vonatkozik a nagyértékű szőlő-gyümölcs ültetvények és ezek telepítését szolgáló szaporító anyag előállításra is. Közgazdasági számítások igazolják, hogy az intenzív kertészeti kultúrák éves termelési költségének az öntözési költség csak 5-8 %-át teszi ki. Ezért indokolt az a megállapítás, a nagyértékű, korszerű kertészeti kultúrák termelése és az öntözés közé egyenlőségjelet kell tenni. Phare Program HU-94.05 13
