Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
amelyre a fenékvonalat kell kiképezni. Burkolat, vagy fenéklépcsők alkalmazása között a gazdaságosság kérdése a döntő. A tervezésnél törekedni kpll arra, hogy a tervezett uj fenékesések alulról-felfelé fokozatosan növekedjenek, az esések kiegyenlítő vonala tehát parabolikus legyen. Ilyen esésviszonyok mellett a mederben kimosás, illetőleg a hordaléklerakodás a legkisebb mértékre csökkenthető. A hosszszelvény elfogadáséinál, a meglévő műtárgyak alapozási mélységére is figyelemmel kell lenni, a fenékkiválasztást azonban nem ez dönti el. Általános elv. hogy a meglévő műtárgyak - hidak, duzzasztók, átjárók, stb. - akár megszüntetésével, vagy megfelelő átépitéaével elsősorban a viz akadálytalan lefolyását kell biztosítani, az idő előtti feliszaoolódás. elfajulás elkerülése érdekében. Keresztszelvények A keresztszelvények tervezéséhez akkor célszerű hozzáfogni, ha a hosszelvény magasságilag ismeretes. A vizfolyásrendezések- nél általában a hidraulikailag legkedvezőbb félkört burkoló trapézszelvény létrehozása kívánatos, az altalaj minőségtől függően azonban ettől - rendszerint a laza, vagy folyós altalajoknál - el kell térni. Ilyen esetekben a talaj természetes rézsűjéhez alkalmazkodó csészealaku meder indokolt, természetesen a gépi előállitás lehetőségének függvényében. (38.ábra.) Trapéz Törf 38. ábra Mederszelvény alakok A keresztszelvény a mértékadó vízhozamot a partélek között kiöntésmentesen vezesse, amellett a kisvizeket oly mértékben koncentrálja, hogy vezetés hiányában káros elfajulás elő he álljon.- 92 -
