Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Ezt a kívánalmat meg lehet oldani összetett meder alkalmazásával és enyhébb rézsű, de kisebb fenékszélesség felvételével. Régebben alkalmazták a kettős keresztszelvény kialakítást. Ebben az esetben a medret a közép és kisviz vezetésére képezték ki, majd mindkét oldalon 1-4 m szélességű vízszintes padka következett, utána rózsüs oldal a terepig. Gyakorlatban a padka és a rézsűk állandó kaszálásáról gondoskodni kell. Fenntartás hiányában a padka növényzete erősen iszapol és lapos rézsüjü meder alakul. Célszerűbb tehát enyhébb rézsüs és szükebb fenékszélessógü szelvény tervezése, esetleg a felső részen enyhébb rézsűvel. Ez a szelvényalak kézi- és gépi utón könnyebben előállítható és a kisvizeket is kellően vezeti. A rézsűhajlás természetesen a mederanyag függvénye. Gyakorlati tapasztalat, hogy a keresztszelvény fenékszélessége a szelvénymélységnek fele, de legalább 60 cm legyen.

Az oldalak hajlása 1:1,5 - 1*3» a talajkötöttségtől függően.

1:1 hajlást csak erősen kötött talaj esetében lehet alkalmazni.

A keresztszelvény számitása alkalmával kell megvizsgálni, hogy a mederben mekkora sebesség áll elő. Lehetőleg olyan határértékek között kell tartani, amelyeken belül a mederállandóság biztosítható.A hossz-szelvényt ennek érdekében esetleg javítani kell. A keresztszelvény területe a vízfolyás irányában alulról felfelé haladva csökken. Ennek oka,hogy a mértékadó vízmennyiség, a vízgyűjtő kiterjedésének megfelelően felülről lefelé haladva növekszik. A keresztszelvény változásnál átmenetről kell gondoskodni, mert a szelvényszükülés rongálódást,a bővülés pedig isza- polódást idéz elő.A keresztszelvényt lehetőség szerint hosszabb szakaszon azonos területűnek kell megtartani, különös figyelemmel kell lenni a mellékvizek betorkolására.

A viziolyásrendezéseknél sokat vitatott a depóniák kérdése. Főképen a múlt vizfolyásrendezéseinek hagyományaképen a műszaki köztudatban a depónia, mint a keresztszelvény tartozéka rögződött. A depóniák nem tartozékai a keresztszelvénynek. A múltban általában költségfedezet hiányában jöttek létre olymódon, hogy minden rendszer nélkül a kiemelt földanyagot a meder partján hagyták. A depóniák tehát nem összefüggőek, kifejezett vizvezető szerepük nincs és méretük akkora, amekkora földanyagot a vízfolyás medréből azon a szakaszon épen kiemeltek. A depóniának viz- áradás alkalmával, lakóházcsoportok, egyes objektumok, műtárgyak- 93 -