Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

A keresztszelvénnyel egyidejűleg a jellemző helyeken völgyszelvényeket is kell felvenni, egyébként általában 500 m-fcint.

A völgyre jellemzőek a legkeskenyebb és a legszélesebb helyek, utalépitmóny, vasúti töltések nyomvonala amelyek a völgyet keresztezik* Az ártérben levő árkok, mellékárkok, mellékágak legalább az ártér széléig bemérendők. A felmérés adatai mérési jegyzőkönyvben rögzitendők. Az alappontokra, az alapvonalra, a keresztszelvényekre, a völgyszelvényekre, hidakra, műtárgyakra vonatkozó adatokat valamint a meder állapotát stb fel kell tüntetni. A felmérésről munkanaplót kall vezetni, amelybe naplószerü— en bevezetik a mérésre vonatkozó valamennyi utasitást. így az alappontok helyzetének adatait, az alapvonalfektetésre vonatkozó előírást, kereszt és völgyszelvények helyeit, az átmetszések, mederáthelyezések helyét. (57• ábra.) A felmérés adatainak feldolgozása után következik felrakásuk.

Az alappontoknak a térképre való felrakása után kerül sor az alapvonal, a szelvénypontofc majd a szelvények, a mederélek, és a partvonal berajzolására.

A felmérési adatok feldolgozását a keresztszelvények felrakása követi. Méretarányuk:

1:100. A vízfolyás bal- partja a rajzon baloldalra kerül. A keresztszelvényben a műtárgyakat vázlatosan ábrázoljuk.

A hosszelvénvt a keresztszelvények adataiból kell összeállítani. Felrajzolása torzított méretarányban történik, feltüntetve a mederfenék legmélyebb pontjait, a bal és a jobb partot és a kétoldali tereppontokat. A hosszszelvényben valamennyi műtárgy, burkolat, támfal, biztosítás, vázlatosan bejelölésre kerül, feltüntetve a küszöbmagasságot, pályaszerkezet alsó élét, alapozási adatokat, szelvény számot, a jellemző műtárgy méretét.

A hosszelvény felső szegélyén az érintett községeket névszerint fel kell tüntetni. Ügyelni kell arra, hogy a helyszínrejz, kó- 85 -