Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

reszt és hosszelvények adatai összhangban legyenek:. A völgyszel— vényeit ábrázolása is torzított méretarányban történik:, feltüntetve azon a legmélyebb tereppontoltat, a metszett utak, árkok, nádasok stb. helyét és magasságát. - A talajfurésok adatait külön rétegszelvónyben ábrázolják, s helyüket a he lysz inrajz on is bejelölik.

XI. Vizfolyásrendezés tervezése

Tervezési alapelvek, helyszínrajzi vonalazás

A tervezés megkezdése előtt tisztában kell lenni annak céljával. A vizfolyásrendezés célja lehet:

1. mezőgazdasági területek javitása és védelme a káros

vizek ellen,

' «•

2. községi, vagy városi belterületek és más műszaki létesítmények védelme.

1. Mezőgazdasági vízrendezés

A mezőgazdasági területen haladó vízfolyás rendezésének tervezésénél két alapvető követelményt kell szemelőtt tartani:

a) a rendezés utáni meder a talajvizet a környező terület megkívánta szinten tartsa,

b) bizonyos gyakoriságú elöntések már ne forduljanak elő.

a) A mezőgazdaság szempontjából a rendezett medernek, a talajvizet szántóföldi területeknél a felszíntől móré 1,0-1,5 m, rétterületeknél 0,6-0,5 m mélyen tartva, a termelést biztosítani kell. Bár a vizfolyásmedrek elsődleges feladata a felszini vizek vezetése, a talajvizszint alakulására befolyással vannak. A medrek ugyanis - ha állandó vizek - pl. források - nem táplálják, az év jelentős részében vizet alig vezetnek. Ilyenkor mint lecsapoló csatornák hatást gyakorolnak a talajvizszintre*

A talajvizszint alakulásét befolyásolja még a környező talaj mimősége. Laza talajoknál a lapos leszivési görbe miatt a mederfenékkel nem szabad mélyen a felszín alá menni, kötött ta- 86 -