Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
Amennyiben a tértépi és a természetbeni állapot nem egyezik, áttör a keresztszelvény-felvétel alapvonalról történik. Az alapvonalat a vizfolyás közelében a terep alakulásának megfelelően a vizfolyás baloldalán kell vezetni. Ezesetben a mérési eredmények ábrázolása szemléltetöbb. Az alapvonal minél jobban kövesse a meder tengelyvonalát. Ha ez nem lehetséges, legalább a kanyarok kiegyenlítő vonalával közel párhuzamosan haladjon. Az alapvonal voltaképen sokszögvonal, amelynek sarok pontjait mind vízszintes., mind magassági értelemben be kell mérni, a kezdő és végpontokat pedig valamely ismert alappontba kell kötni. A keresztszelvényeket általában 50-100 m-kint, de a jellemző helyeken (elfajulás, esésváltozás) szükség szerint sűrítjük. Az alapvonalat tehát 50-100 m-kint szelvényezni kell és a szelvénypontokat vízszintes és magassági értelemben meg kell határozni. A szelvénypont magasságát mm pontossággal kell megállapítani. A keresztszelvények felvétele az alapvonal szelvénypontjaiból indul. Ha a szelvénypontban az alapvonalra felvett merőleges a vizfolyás tengelyére is merőleges, akkor a keresztszelvény felvétel ezen egyenes mentén történik. Ha ez az adottság nem áll fenn, akkor a partéltől mintegy két m-re meg kell törni a szelvény egyenest és a vizfolyás tengelyére merőlegesen törve kell tovább vezetni. Ezáltal elkerülhető az alapvonal túlságosan fer- le szög alatti metszése. A keresztszelvényt cm pontossággal kell le érni olymódon, hogy minden jellegzetes törés - a partéi, padka, rézsüszél, fenék sarokpontok stb. - felvételre kerüljön. Telt medernél a vizszint magasságilag mm pontossággal bemérve a töréspontokat szondázással határozzák meg. Meglévő hidaknál be kell mérni a pályaszerkezet alsó élét, esetleg a vállmagasságot, továbbá az ellenfalak merőleges távolságát, a fenék magasságát, az alapozási sik magasságát, a hi'’--zerkezet szélességét.- 84 - j* 36. ábra Felvétel alapvonalról
