Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

A vízmosások. kialakulása több vonathozásban okoz kárt: a csa­padékvíz lefolyásának meggyorsítása elősegíti a termőtalaj legér­tékesebb humuszban gazdag felszínének lesodrását, a domboldalak lepusztulnak és folyamatosan terméketlenné válnak és a mezőgazda- sági hasznosítás számára elvesznek. A rohamosan terjedő árkok, szakadékok utakat, hidakat, épületeket, belsőségeket veszélyez­tetnek, a közlekedést akadályozzák, sőt életveszélyt is elői­dézhetnek. A vízmosáson lerohanó hordalék tömege az alsóbb sza­kaszon a befogadó vízfolyás medrét feltölti és áradásokat okoz. Az elárasztás következtében a völgyeket iszappal borítja és me­zőgazdasági művelésre alkalmatlanná teszi. A vízmosások megkötése önmagában csak tüneti jellegű bea­vatkozás. A tartós, átfogó rendezésnek ez csak egy része, amit vizgyüjtőrendezésnek nevezünk. Csak abba illeszkedve, a mege­lőző és követő feladatok együttes végrehajtása esetében ad tel- jesértékü eredményt. A vízgyűjtő megbomlott egyensúlyi helyzetét csak a meliorációs, agrotechnikai, erdészeti és vízrendezési fel­adatok együttes elvégzése eredményeképen lehet megjavítani, hely­reállítani. A vízmosás megkötése szükebb értelemben általában kétirányú feladat megoldásával jár: 1. a vízmosás további kiterjedésének és károsodásainak mega­kadályozása . 2. a vízmosás feltöltése. Az első-részben erdészeti, részben vízrendezési feladatkör, a második általában vízrendezési feládat. A. vlzmogás rendezés mód,jaj} A vizmosáskötés müvei: 1. vizmosáskötés 2. a viz elterelése 3. a vízmosás betöltése 1. gátak: fejgátak fenókgátak hordalékfogó gátak 2. surranták 3. burkolatok: fenékburkolat oldalburkolat: növényi burkolatok, egyéb burko­latok. 31 -

Next

/
Thumbnails
Contents