Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

eső rézsűje 1:1, 1:3, völgy felé eső rézsűje pedig 1:1. A kikerülő földanyagot mindig a völgy felé kell elhelyezni.

Az árkok lehetnek: párhuzamosak, egyenletes hosszanti lejtéssel valamely vízlevezető felé, vagy kigyóvonalban elhelyezettek, amikoris keresztszelvényüknek a lejtő alja felé növekedni kell. (L. 5» sz. ábra.)

e) Vízmosások és megkötési módjaik

Vízmosás, vagy vizmosásos terület olyan, nagy (általában 15 % feletti) lejtőszöggel biró földterületen képződik, amelyről a lehulló csapadék felszínen elfolyó része a termőréteget fellazítja és fokozatosan lemossa. A vonalasam kialakult vízmosásra jellemző, hogy rajta az összegyülekezett viz hirtelen zudul le, hordalékot, iszapot sodorva magával. Ahol a terep esése nagy és a talaj ellenállása kisebb az elragadó erőnél, ott a viz, mély árkot vág,amely állandóan nő visszafelé rágódva a vízválasztó felé. A vízmosás tehát az eróziós folyamat legelfajultabb állapota. Keletkezésének legfőbb oka a helytelen mező és erdőgazdálkodás, illetőleg az erdőirtás és a talajvédelem hiánya.

Általában a vizgyüjtő erdősültségének csökkenése a nagyobb arányú irtás a talajelsodráshoz majd kopárosodáshoz vezet, legtöbbször még mély vízmosások is keletkeznek. A viz eróziós munkája még erdős, vagy gyeppel boritott vízgyűjtőnél is talajelmosást okozhat, bár ilyenkor a csekélyebb hordalékmozgás következtében a lepusztulás lassabban következik be.- 27 -