Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
A vizet tartó terasz hosszirányban vízszintes, keresztirányban a teraszlap ellenesésü. A vizet nem tartó lapja keresztirányban vízszintes vagy lejtőirányban dőlő, mig a vizvezető hosszirányban lejtős, keresztirányban ellenesésü. (Az egyes keresztmet*- szeteket a 2. sz. ábra mutatja.) Támfalas és rézsüvei kombinált támfalas teraszt a J.sz. ábA fentieken túlmenően megkülönböztetünk még folytonos és megszakitásos teraszt. Folytonos, amikor felső terasz-talppont- ja egybeesik az alsó terasz körömpontjával» tehát az eredeti lejtő sehol sem marad meg; mig megszakitásos, amikor két terasz között az eredeti lejtő változatlan. A teraszokkal egyrészt biztosíthatjuk a 25-40 %-os lejtők gépi művelését, másrészt úgy oldhatjuk meg a lefolyó viz elvezetését, hogy számottevő erózió nem keletkezik. Szőlőknél a gépi művelés érdekében általában már 12 % felett folytonos; gyümölcsö- 24 35. ábra Támfalas teraszok
