Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

sökben 12-25 % között megszakitásos, 25 % felett folytonos teraszt építünk.

A teraszok tervezhetők állandó koronaszélességgel és - a változó terepesésnek megfelelően - változó magassággal; vagy állandó magassággal és változó koronaszélességgel. Általánosságban törekedni kell a minél szélesebb - és a gépi művelés érdekében lehetőleg állandó szélességű .— teraszlap (korona) kialakítására és a talajnak megfelelő maximális hajlásszögű (szélső esetben Isi ill. 1:0,8) rézsű alkalmazására, mert földrézsük esetében igy a legjobb a területkihasználás. (A rézsűket gyepesítéssel vagy gyeptéglázással kell védeni.) Ezen trulmenőleg a területveszte- ség már csak támfalakkal csökkenthető. Pl. ha 26 %-os lejtőn támfalas vízszintes tereplépcsőket készítünk, a teraszlap szélessége 6 m, ugyanolyan magas l:l-es földrézsü esetén 4,5 m, l:l,5-es rézsüvei már csak 3 m. Ha 42 %-os lejtőn 2 m széles vízszintes teraszlapokat építünk l:l-es rézsűvel, akkor maga a rézsű a talajfelszin 2/5-ét foglalja el. Következéskép l:l-es ré- zBŰjü teraszok 40 %-nál meredekebb lejtő felett; az 1:1,5 rézsü- jüek pedig már a 30 %-os lejtőnél sem gazdaságosak. A támfalas megoldást alkalmazzák Badacsonyban, Tokajban, stb. A talajvédelmi gyakorlatban többnyire az u.n. sulytámfalat használják, amely rendszerint kőből-3zárazon, vagy habarcsba rakva - készül. Magassága 1,5 - 4 m között változik, a felső lap szélessége 0,6 m, oldala 1:5 hajlású. Méretezésük élnyomásra, kiborulásra és elcsúszásra a szokott módon történik.

A lejtős teraszoknál a vizelvezetésről burkolatlan, vagy burfcolt árkokkal kell gondoskodni, amelyek célszerűen a támfalak és a bevágási rézsűk talppontjánál helyezhetők el, esésük 3-4 % lehet. A lejtőirányu - általában burkolt és lépcsőzött - gyűjtő levezető-árkokba való bekötésük lehetőleg nem merőlegesen, hanem hegyesszögben történjen. Minden fajtájú teraszon azonban törekedni kell a maximális vizbeszivárogtatásra, amelynek legjobb módja a rendszeres 50-80 cm mélységű altalajlazitás.

A vizelvezetés mellett fontos még, hogy a teraszokra kocsival, géppel feljutni lehessen. Irányadó, hogy az utak emelkedése a 15 %-ot ne haladja meg, ha tehát a terület lejtése nagyobb, akkor szerpentinvonalban kell az u.n. gyüjtőutat megépíteni, amelyről a teraszokra lejárás van.- 25 -