Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
- lejtős sáncokkal és övárkokkal,- vízlevezetőkkel,- vízszintes- vagy lejtős teraszok által a terület esésének csökkentésével; 3. az árkos (mélységi) eróziót megszüntetni, amire lehetőséget ad a vízmosások megkötése. A talajvédelem alapelve, - amelyet számos megfigyelés, kísérlet és tapasztalat beigazolt - hogy a felsorolt munkák közül egy-egynek a megvalósítása nem hozza meg a kellő eredményt, hanem annak eléréséhez általában a védekezési munkák összességét, vagy legalább nagyobb részét kell alkalmazni. A szükség szerint és értelemszerűen alkalmazott módszerek összessége a talajvédelmi komplexum, vagy komplex talajvédelem, amely tehát agrotechnikai, növénytermelési, kulturtechnikai és üzemrendezési eljárásokból áll. l'aia.i.iavitás alatt általában azokat a - optimális terméseredmények elérésére, de nem rendszeresen történő - beavatkozásokat értjük, amelyek cél.ia lehet: a) a talaj kémhatásának megváltoztatása, b) táperejének növelése, c) szerkezetének módosítása, d) vízgazdálkodásának befolyásolása. A beavatkozás mód.ia szerint megkülönböztetünk: kémiai, biológiai, mechanikai és vízgazdálkodási műszaki talajjavítást. (Utóbbi kettőt a szakirodalom néha a kulturtechnika vagy melioráció fogalmába sorolja). Az első hárommal a "Mezőgazdaságtan" nevű tantárgy foglalkozik, a legutolsóban a nyilt árkos és a felszín alatti hálózattal (alagcsövezés, vakond- és egyéb drénezés) történő lecsapolásokat foglaljuk össze. Megjegyzendő, hogy az a) - d) alatti célok valamelyikének elérésére alkalmazott módszer többnyire bizonyos mértékű - rendszerint előnyös hatással van a másikra is. Például: a talaj táp- erejének növelése történhet szerves vagy műtrágyával - természetesen mindig a talajban meglévő tápanyagmennyiségnek és összetételének, valamint a termelni szándékolt növény igényeinek figyelembevételével. A trágyázás azonban már befolyásolja a szerkezetet, - morzsalékosabbá teszi - s ezáltal a talaj vizgazdálko- 11