Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

dását is javítja a vizfelvevőképesség növelésével; egyes esetekben pedig a talajvizszint leszállításával - valamelyik le- csapolási módszerrel - már a hátrányos kémhatást is sikerül kiküszöbölni *

A talajvédelem és talajjavítás szükségessége a hegy-domb- vidéki területeken legtöbbször együttesen jelentkezik. Talajvédelem nélkül nem lehet tartósan eredményes kémiai, biológiai talajjavítást végezni, mert a viz a kémiai és szerves anyagokat a talajból kilúgozza, sőt a talajt is elhordja. Viszont a talajvédelem megvalósításával párhuzamoséul célszerű - a terméseredmények fokozása érdekében a szükséges kémiai-biológiai talajjavítást is elvégezni. A vizgazdálkodási kisebb-nagyobb mértékű beavatkozások pedig mindkét esetben nélkülözhetetlenek.

II. Talajelsodró erő, lejtőkataszter, talajvédelmi tervek

Bobért E.Horton elmélete szerint van egy olyan energiahatár (elsodróerő-határ), amelyet ha a felszíni elfolyás elsodró ereje meghalad, a talajrészecskék elmozdulnak, vagyis eróziós károsodás lép fel. Ez egyben feltételezi, hogy van egy olyan kritikus távolság is a lejtőn, ahol a talaj még nem mosódik el, mivel ezen a lejtöszakaszhosszon nem gyülekezik össze annyi viz, hogy a talajszemcséket elmozdítsa.

Horton szerint hat főtényezőt lehet megjelölni, amelyek az eróziós erő nagyságát meghatározzák.^-* Ezek:

1. a felszíni lefolyás intenzitása (: mm/óra:)

2. a felszíni lefolyás hossza (: m :)

3. a lejtő hajlása (: % :)

4. érdesség (: dimenzió nélkül :)

5. felszíni lefolyás jellege (: dimenzió nélkül :)

6. a lefolyás hordalékosságának mértéke (: kg/m^ :)

1. A felszini lefolyás intenzitása a csapadékintenzitás és a talajfelszínen történő beszivárgás intenzitásának különbsége,

^'Horváth Vilmos: A talajvédelem mérnöki munkái. (Kézirat)- 12 -