Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Nyílt árok hálózatnál való tervezési szempontok

A lecsapoló hálózatot alkotják a szivóárkok, a gyüjtőár- kok, a főgyűjtő csatorna és a befogadó. (40. sz. ábra) A létesített lecsapoló hálózat hatására bekövetkezett talajvízszint kialakulásánál az alábbi tervezési irányelvek követendők:

A szlvóárkok egymástól yaló távolsága kötöttebb talajoknál a talajminőség függvényében 6,0-30,0 m között változik, mig lazább talajoknál 150-200 a. között van. Nagyüzemi termelésnél az ilyen szivóárkokkal körülzárt terület (tábla) legalább 10 ha legyen. Ez esetben - lazább talajoknál - a csatornák általában 200 m-re vannak egymástól, melyeknek hossza 500 m körül van.

A szlvóárkok mélysége a terepszint alatt a talaj minőségétől művelési ágtól függően:

szántóknál ................... 1,2-1,5 m

l

egelőknél ................... 1,0—1,2 m

r

éteknél ................... 1,7-1,9 m

A

z egységnyi talajfelületről a talajba beszivárgó mértékadó vizmennyiség az éghajlat (csapadékjárás), illetve a talaj minőségfüggvénye. Krüger szerint elfogadható tájékoztatást nyújtanak az alábbi táblázatban foglalt adatok:

Évi áglagos csapadék

600

600 - 900 liter/sec/ha

900

nagyon kötött

0,3

0,4

0,5

közép kötött

0,4

0,5

0,6

laza talajnál

0,5

0,6

0,7

Ha számítással kívánjuk megállapítani a lecsapolandó vízmennyiséget, akkor a káros (mértékadó) csapadék mm-értékét szorozni kell annak lefolyási tényezőjével és osztani a kívánt levezetési idő mp-ben kifejezett értékével.- 105 -