Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

Pld.: mértékadó csapadék lehet valamely 100 mm-es nyári csapadék, melynek lefolyási tényezője 50 % (on), mig a levezetési

idő tartama (t) a mezőgazdaság intenzitásáról függően 7-Í4 nap, ha 7 napos levezetési időtartammal számolunk:

9. — 7 x 86 400 = 0*5 lit/sec/ha

(Meg kell jegyezni, hogy a nyári elpárolgás sokkal nagyobb, mint a téli és ezért a csapadék szempontjából célszerű a lecsa- polásoknál is a tavaszi időszak levezetendő vizeit venni alapul.)

A nyiltárokrendszerek tervezése tekintetében különösen figyelni kell az alábbiakra:- a lecsapoló csatornákat a terep mély vonulatán kell vezetni,- a főcsatornák befogadóba csatlakozása lehet nyilt vagy, zsilipes, - amikor a torkolati szilippel a környező ta- lajvizszint szabályozható - ez esetben a befogadóba való

vezetés általában szivattyúval történik,- a kedvező talajvizszint biztositása végett a talajviz- szint tulsüllyedése ellen a nyilt árokrendszer csatornáiban (fő, mellékcsatornáknál) táblával zárható zsilipeket, tiitókat kell építeni,- a tervezett lecsapoló árok keresztszelvénye trapézalaku, általában fenékszélességük 0,4 - 1,0 m, rézsűhajlásuk 1:1 - 1:1,5 a kivitelezésnél rendelkezésre álló csatornanyitó eke profiljának függvényében, mig a csatornák hossza (szívó, mellék) 400 - 1500 m.

A lápterületek lecsapolása általában nyilt árokhálózattal történik, azonban az árkok egymástól való távolsága 200 m.

Ez esetben is a kedvező talajvizszint biztositása, illetve a hasznosítással kapcsolatban a táblaméret és a müvelhetöség szab határt. A kedvező talajvizszint szántóföldi művelésnél általában 0,9 - 1,0 m-rel, rétmüvelésnél 0,4 - 0,5 m-rel kell hogy a terepszint alatt maradjon. A tőzeges talajok a lecsapolást követően nagymérvű alakváltozást, ülepedést szenvednek, melynélfogva a lecsapoló árokrendszert csak fokozatosan célszerű kiépíteni.- 106 -