Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

A. Hegy-dombvidéki vízrendezés

A lecsapolás eredményeként megváltozott talajszerkezet lehetővé teszi a talaj levegőzését, a talaj morzsalékosságát, ezen keresztül a talaj jobb hő és vízgazdálkodását.

A talaj tulnedvesedése általában olyan talajviszonyok mellett keletkezik, ahol a termőréteg alatt közel található a vízzáró réteg,, amely a lehullott csapadék beszivárgását megakadályozza és ezáltal tulnedvesedést okoz.

A kedvező talajvizszinttet mezőgazdasági területek esetében a művelési ág határozza meg. Gyakorlati tapasztalatok alapján az átlagos talajvizszintmélység:

A lecsapolás, illetve - a talaj minőségétől függő - a kedvező talajvizszint biztosítása történhet:

ad 1. A nvilt árokhálózat alkalmazására akkor kerül sor, ha a laza vizáteresztő talajok lecsapolását kell megoldani, amikor az árkok egymástól való - aránylag nadályozza.

ad 2. Zárt hálózattal erősen kötött, hideg agyagos talajokat viztelenitünk, mely talajban a nyilt árkos hálózat annak megkívánt sűrűsége (nagy területveszteség) miatt nem jöhet számításba. Ez esetben külön figyelemmel kell lenni az alkalmazott eljárás gazdaságos ságára, mely szintén határt szab. A zárt hálózattal való lecsapolás egyik formája a tala.lcsövezés (alagcsövezés). melynek részletes ismertetésével külön fejezet foglalkozik.

rétnél . legelőnél szántónál kertnél

0,5 - 0,7 m 0,7 - 0,9 m 0,9 - 1,2 m 1,2 - 1,4 m

1. nyilt árokhálózattal,

2. zárt szelvényű hálózattal.

gyobb - távolsága a mezőgazdasági művelést nem aka- 104 -