Mezőgazdasági vízgazdálkodás 3. Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
A. Hegy-dombvidéki vízrendezés
211« A patakrendezések magyarországi helyzete, országos adatai, jövőbeni feladatai A I. és a II. kategóriába tartozó kisvízfolyások állapota, a 10 év gyakoriságú vízhozamra való kiépités alapulvételével ma országos átlagban kb 65 %-os. A helyi és a társulati kezelésben levő III. kategóriába sorolt kisvízfolyások kiépítettségének mértéke - ugyancsak a 10 év gyakoriságú vízhozam alapján - országosan kb 15 %-os. Ezek a meghatározások azt tükrözik, hogy a főbefogadók kb 55 %-án, a mellékágak kb. 85 %-án a 5-4 év gyakoriságnál ritkábban jelentkező vizek már elboritást okoznak a környező - főképen mezőgazdasági - területeken. A kisvízfolyások hosszúsága -I., II. és III. kategória ösz- szesen - 26 515 km. Árterületük kiterjedése mintegy 1,8 miiló kát. hold. Az ártéren kivül helyezkedik el a mintegy 50 ezer kát. hold vizmosásos terület. A vizfolyásrendezés 20 éves távlati fejlesztési célkitűzése! valamennyi vízfolyás - a társulati és helyi kezelésben lévőket kivéve - 100 %-os mértékben alkalmas legyen a 10 óv gyakorisággal jelentkező vízhozamok kiöntésmentes vezetésére. A fejlesztés magában foglalja A medrek bővítését, állandósítását, fenék és rézsüburkolásokat, valamint adepóniák megszüntetését. Az elkövetkező 20 évben tehát 17 400 km hosszúságú kisviz- folyás vár rendezésre, amelynek árterülete kereken 1,29 millió kát.hold• Ez a feladat 62 millió m^ föld, 500 ezer m^ kő- és beton munkával, 1900 milló Pt költséggel valósítható meg. XIII. Lecsapolások, talajcsövezések általában, tervezési szempontok nyilt árok rendezésnél A talajjavítás érdekében végrehajtott olyan vizimunkák, melynek célja a káros talajvíznek a mezőgazdasági termelés vagy egyéb érdekek álltai kívánt szintre való leszállítása, lecsapo- láanak nevezzük.- 105 -
