Mészáros Vince: Széchenyi István és a vízgazdálkodás (VÍZDOK, Budapest, 1974)

Harc a Tisza-szabályozás megkezdéséért

HARC A TISZA-SZABÁLYOZÁS MEGKEZDÉSÉÉRT

Amikor 1820—21-ben ezrede Debrecenben állomásozott, Széchenyi sokfelé megfordult a Tisza völgyében. Egész életén át kísérte az itt tapasztalt por, sár, mocsár és szegénység emléke. Joggal írhatta hát — bár negyed századdal később — amikor mint a „Közlekedési Bizottmány” elnöke a Tisza völgye ügyeiben is illetékességet nyert:

„Hogy lehetett volna ... — új hatáskörömben — bármilly előbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy, mellyben legtöbb és legeredetibb magyar lakik, s mely naprul napra inkább közelít végpusztuláshoz ... A magyar . . . miként szaporodjék, ha nagyobb és eredetibb része sátorát éppen olly lapályokban üté jel, mellyek naprul napra, a helyett, hogy kies kertekké varázsoltatnának, mire annyira ajánlkoznak, mindinkább a’ korlátlan vizek martalékivá válnak, s mely- lyekben süppedékes és egészségtelen létük miatt valamint a’ népesedés, úgy minden egyéb munka is valódi sisyphusi kárhozat.

Miért nem tettem ezt eddigelé, természetes. Leg- elsőbben is mert kormányi segítség nélkül illy óriásiakba vágni fejszét, elbízottság lett volna;... — s

53