Mészáros Vince: Széchenyi és a magyar vízügyek (VÍZDOK, Budapest, 1979)
Széchenyi István jelentősége, példája
ránnyal is járulhat, van-e ennél emberek közt, édesb osztályrész?”156 Széchenyi magyarság-tudata és nemzetfogalma korunk mércéjével mérve is magasrendű. Kora közéletében ezzel a napjainkban is haladó szemlélettel adott — Kossuth szavaival élve —h „a nemzet jobbjai gondolatának” szavakat. Szavai éppen ezért nem maradtak visszhangtalanok. Mögé tömörültek, akik érezték a lealacsonyodott és öncélú létezés holtpontjáról való elmozdulás szükségét, de lehetőségeiről, a felemelkedés útjáról gyakorlati elképzeléseik nem voltak, legfeljebb álmaik. A járható utat Széchenyi mutatta meg számunkra. Olyan zászlóval lépett a társadalmi élet küzdőterére, amely alatt egyszerre két irányban kellett frontot nyitnia. Az volt a sajátos helyzet, hogy esetenként a császári kormánnyal és a magyarság jobbjaiból kialakult ellenzékkel egyaránt szembe kellett kerülnie. Mindkét érdekkör ugyanis lényegében reakciós szellemet képviselt. A kormánynak a császári abszolutizmus megszilárdítása volt minden törekvése. A hazai ellenzék pedig ezzel szemben alkotmányjogi elvi harcokat vívott, s a nemesi előjogok — tehát osztályér- dekek — megvédését látta a nemzeti fennmaradás alapkövének. Széchenyi olyan társadalmi és gazdasági reformok megvalósítását kívánta, amelyekre egyformán bizalmatlanul kellett tekintenie az oppozícióban álló ellenzéki nemességnek és a császári udvarnak is. Választania kellett. Ha egyértelműen ellenzéki hangsúlyt ad az általa tisztán látott, jól átgondolt gazdasági és politikai átalakulásra törő eszméknek, melyek útján a társadalmi tömörülést, a polgáriasodást és gazdasági megerősödést szükségszerűen politikai függetlenülés követi — ezzel kihívja minden, még a legcsekélyebb kezdeményezésének is kíméletlen eltip- rását. De ha a fejlődés vonalában álló olyan részfeladatokat tűz napirendre, melyek megvalósulására közeli lehetőséget lát, úgy a kisebb ellenállás vonalán haladva, az egész teljesülést segítő elő. Széchenyi reálpolitikus volt. Nem kívánta a kenyértörést és az utóbbi utat járta. Egymástól távol eső 118