Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
b) a kezdeti nyomás és a vízszállítás közötti összefüggést különféle tereplejtések esetén, c) a kezdeti nyomáshatárokat, amelyek között biztosítható, hogy az egyes lyukakon kifolyó vízhozamnak az átlagtól való eltérése sehol sem haladja meg a + 20 %-ot, illetve ne legyen — nagy nyomás következtében előálló — eróziós hatás. A lyukasztott szakasz hossza nem lehet tetszőleges, annak érdekében, hogy a teljes lyukasztott hossz mentén közelítőleg azonos legyen az egyes nyílásokon kifolyó vízmennyiség. Ha ez a szakasz ugyanis túlzottan hosszú (pl. 150 m), nagy kezdőnyomást kell biztosítani, hogy a tömlő végén is legyen kellő mértékű kifolyás. A nagy kezdőnyomás a tömlő első szakaszán 3 m/s feletti vizsebességet eredményez, tehát porlasztás lép fel. Ilyen nagy sebességnél ugyanis nagy a kontrakció. A vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a méterenként 1 db 27 mm átmérőjű nyílás (5, 7 cm^/m keresztmetszeti terület) alkalmazása esetén max. 100 m-es lyukasztott hosz- szig szabad elmenni, de helyesebb csak 50 m hosszat alkalmazni (esetleg 25 m hosszat). Az 1/85. ábra egy db 2 7 mm átmérőj U lyukon kifolyó vízhozamot tünteti fel a lyuknál levő nyomás függvényében, 200 mm-es tömlőátmérő és vízszintes terep esetén. 0 27mm lyuk vízhozama Q-f(h) ^tömlo " 200 mm) 1/85. ábra 244 t
