Mészáros Csaba (szerk.): Mezőgazdasági vízépítés, vízhasznosítás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1.4 Öntözőtelepek, öntözőberendezések - 1.41 Felületi öntözés
A terepesésnek a vizhozameloszlásra igen komoly hatása van. Kisebb terepesésnél csökken, nagyobbnál nő az egymás után következő lyukak vízhozama. Minden adott tömlőhöz (átmérője, hossza, a nyílások száma, nagysága stb. függvényében) tartozik egy olyan terepesés, amelynél a viz- hozameloszlás egyenletes, tehát a sebesség lineárisan csökken. A VITUKI-ban mérték a 25, 50, 100, 150 m hosszú lyukasztott tömlő mentén kialakuló nyomás- és vizhozameloszlást különböző lejtésű területeken, különböző nyomások esetén, egymástól 1 m távolságra levő 27 mm átmérőjű nyílásokkal. A nyomást tolózárral szabályozták, az egyes lyukakon kifolyó vízhozamot többszöri ismétléssel, köbözéssel mérték. Kiszámították a lyukakon kifolyó átlagos vízhozamot és az egyes lyukakon kifolyó vízhozamok átlagtól való eltérését A 150, 200 és 300 mm átmérőjű tömlőkre a nyomáseloszlást az 1/86. ábra adja meg. A nyomáseloszlást a lyukasztott tömlőhossz (x) menye tén az----- hányados jellemzi, amelyben y a lyukasztott tömlőhossz eley o e jen, yg pedig a végén levő nyomást jelenti. Különböző jzí-jü tömlők nyomásfüggvénye, vízszintes terep eseten 1/86. ábra 245
