Mentsik Győző: Út- és vasútépítés. Útépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Hossz-szelvény tervezése
Domború lekerekitőiveknél először mindig meg kell kísérelni az előzési látótávolságnak megfelelő lekerekitősugár alkalmazását, ha ez nem oldható meg, akkor a redukált előzési látótávolságnak megfelelő lekerekítő sugarat alkalmazzuk és csak kivételesen alkalmazható a megállási látótávolságnak megfelelő domború lekerekitősugár, mint minimális érték. Esztétikai okok miatt a lekerekitőivek I . legkisebb iv hossza az OKTSz előírása szerint min j [m]= 2 v £km/h] min t ahol v = az ut tervezési sebessége, km/h-ban. Az esztétikai okokból szükséges legkisebb R . lekerekitősugár értéke ha min e % a lekerekítő ivet megelőző útszakasz emelkedője vagy esése, m e, % a lekerekitŐivet követő útszakasz emelkedője, vagy esése: K R r n 200 v+ [ni] ________t [ km/h] mm m + e. 5.71 A lekerekitőivek helyszükségletének számitása a hossz-szelvényben Egy R sugaru lekerekitőiv helyszükséglete a hossz-szelvényben az azt követő és megelőző pályaszakaszok e és e % emelkedői1 z nek, eséseinek nagyságától függ és könnyen számítható. A műszaki tanulmányban, valamint az engedélyezési tervben általában csak a lekerekitőiv elejének, végének és közepének a szelvényét és magasságát kell csak megadni. A hossz-szelvény töréspont helyét (szelvényét) és magasságát ismerjük. Mivel az emelkedők szögei igen kicsik, alkalmazható az arcot' = tgt*- közelítés. Ekkor az I = R.arcöt^ körivhossz nagysága a következőképpen alakul: iM = R.arcoc = R.arc(oc + .ot, ) = R v n - k [m] n k ,100 - 100 77
