Mentsik Győző: Út- és vasútépítés. Útépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

7. Építési terv

Az ábrázolásnál a szélesítés a teljes koronaszélességre vonatkozik. Mivel a tervezési feladatnál felhasznált műszaki jellemzőkhöz igen kis pályaszélesités tartozik, igy a helyszinrajzban nem mindig tudjuk ábrázolni, csak a keresztszelvényeknél vesszük majd figyelembe.

Szelvényezés. A kezdőponton átvett szelvény számból kell kiindulni. A szelvényszámokat a szelvényezés irányában bal oldalra kell írni úgy, hogy a számok a helyszinrajz forgatása nélkül legyenek olvashatók.

A km szelvény számot a tengellyel párhuzamosan, a többi szelvényszámot (100, ivpontok, műtárgyak, szelvényei) a tengelyre merőlegesen kell Írni. A 100 m-es szelvényeknél a km számot nem kell feltüntetni (pl. + 200). A többi szelvénynél a teljes szelvény számot ki kell írni.

A km szelvénypontoknál kétszeres, a 100 m-es szelvénypontoknál egyszeres null körrel kell a tengelyvonalat megszakítani.

Az ivadatokat az iv és a sugarak által behatárolt körcikkbe; amennyiben nem fér el úgy a közvetlen közelébe Írjuk.

Ügyelni kell arra, hogy az összes felírás a helyszinrajz forgatása nélkül olvasható legyen ! Vagyis a számok talpra essenek; ha függőlegesen kell írni akkor jobbról legyenek olvashatóak.

A szelvényezést osztókörzővel lehet a legszabatosabban végezni.

Fontos megjegyzés: Mivel a kezdő és végpont helyzete adott, a tér kép nagyítás ill. az uj tervezés miatt az útszakasz hossza megváltozik. A végpont szelvénye tehát nem fog megegyezni az átvett végpont szelvényével! Hiba szelvény lehetséges.

Az átveendő szelvény számát zárójelben kell feltüntetni ,és ehhez viszonyítva a hiba szelvény értékét, előjel helyesen.

A pályaszint törések szelvényét a helyszinrajzban nem kell feltüntetni.

171