Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)

2. Vízbeszerzés, víztermelés

2. Vízbeszerzés, víztermelés

2.1 A felszín alatti vizek osztályozása

A leggyakrabban alkalmazott osztályozási szempontok:

• A vizet tartó réteg anyaga

• A rétegben elhelyezkedő vízre ható főerők

• A rétegben helyet foglaló víz nyugalmi nyomása

• Hidrodinamikai jellemzők

• Hőmérséklet

• Kémiai összetétel

A vizet tartó rétegek anyaga szerint megkülönböztetünk porózus kőzetben és hasadé- kos kőzetben levő vizet. A porózus kőzetben levő víz laza, átmeneti és szilárd porózus kőzetben foglal helyet. A porózus kőzet lehet jól áteresztő, vagy nagyon kevéssé áteresztő, esetleg vízzáró. A hasadékos kőzet lehet karsztos, vagy nem karsztos. A karsztos kőzetek lehetnek hajszálrepedéses, vékony repedéses kőzetek vagy nagy járatos, üreges, barlangos képződmények.

A rétegben helyet foglaló vízre ható föerök szerint ismerjük a kötött vizet, a kapilláris vizet és a gravitációs vizet. Az első csoport mozdulatlan, a második mozdulatlan vagy mozgó, a harmadik csoport mozgó vizet jellemez. Ez utóbbi két csoport mozgására ható erők:

aktív erők

passzív erők

nehézségi erő

molekuláris erők

kapilláris erő

súrlódás (belső és felszíni)

ozmotikus erő

tehetetlenségi erő

2 - 1. táblázat A víz mozgásra ható erők

Természetesen mindegyik erő többféle ok következménye lehet. A gravitációs erő hatására történő mozgást kiváltó ok az azonos sűrűségű vizek közötti potenciálkülönbség mellett a sürűségkülönbség (a viszkozitáskülönbség) hatására is felléphet, aminek viszont oka lehet a kémiai elváltozáson kívül a hőmérséklet-különbség, a gázosság stb. is.

A víztároló rétegben clhelyezkedő vizet nyugalmi nyomása szerint „szabad felszínű" és „nyomás alatti” vizekre lehet bontani aszerint, hogy a víztartó réteg felső síkjánál magasabban, vagy a víztartó réteg felső síkja alatt van-e nyugalmi szintje.

A vizet hidrodinamikai jellemzői szerint.stagnáló, a gravitáció hatására laminálisan, átmeneti módon és turbulensen szivárgó vízre, valamint kapilláris erő hatására mozgó vízre bonthatjuk. Végül a víz mozoghat vízgőz formájában is.

39