Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
2. Vízbeszerzés, víztermelés
2. Vízbeszerzés, víztermelés A vizeket hőmérsékletük szerint is osztályozhatjuk. A hőmérsékleti osztályozás szerzők, felhasználás és országok szerint kisebb-nagyobb eltérést mutat. Általában két nagy csoportját különböztethetjük meg a vizeknek: hideg és termálvizek. Sok osztályozás a kettő között még langyos vizet is megkülönböztet: • < 18°C hideg viz, • 18-25°C langyos víz, • 25-37°C meleg víz, • >37°C hévíz, melynek további csoportosítása: 37-60 °C kevésbé forró víz, 60-90 °C forró víz, 90°C igen forró víz. A felszín alatti vizek minőségi felosztása nem egyértelmű feladat. A felszín alatti vizeket kémiailag három csoportba sorolja: • egyszerű víz Ezt nem kell bemutatni. • ásványvíz A vizek egyes különleges fajtáját ásványvíznek nevezzük. Az ásványvíz a hőmérséklettől függetlenül az a természetben előforduló víz, mely több mint 1000 mg/1 oldott szilárd alkotórészt vagy egyes ritkán előforduló, de biológiailag aktív elemekből (lítium, bróm, jód, fluor, arzén, rádium, rádiumemanáció stb.) kimutatható mennyiséget tartalmaz. Ugyancsak ásványvíznek minősíthető az a víz, melyben az oldott szilárd alkotórészek mennyisége nem éri el a fenti határt, de oldott gáztartalma jelentékeny mennyiséget tesz ki, pl. az olyan víz, melynek szabad szénsavtartalma legalább 500 mg/1. • gyógyvíz A gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetételénél vagy a fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású. Az ásvány- és gyógyvizek kémiai összetétele szerinti csoportosítása: egyszerű hévíz,- egyszerű szénsavas (savanyú) viz,- alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) víz,- kalcium-magnézimhidrogén-karbonátos víz, kloridos (konyhasós) víz,- szulfátos (keserű) víz, vasas víz, kénes víz,- jódos, brómos víz,- radioaktív víz. A vízkészlet-gazdálkodási kérdések vizsgálata érdekében azonban a „tiszta” osztályozások helyett sokkal megfelelőbbnek látszik a szokásos kialakult „kevert” vagy gyakorlati osztályozás. Ennek megfelelően a felszín alatti vizeket a tárolókőzet és a felszíni atmoszferikus jelenségek kapcsolata alapján az alábbi fő csoportokba sorolhatjuk: • talajvíz, • parti szűrésű víz, 40
