Máttyus Sándor nyomán Tolnai Béla (szerk.): Vízellátás. 3. jubileumi kiadás (Fővárosi Vízművek, Budapest, 2008)
1. Budapest vízellátása dióhéjban
1. Budapest vízellátása dióhéjban 2006 Fogyasztási Kategória Fogyasztó [db] Fogyasztás [em’/év] és árbevétel arány Mérők száma Mérőszámarány Ipar-közület-intézmény 11 500 47 013 31,4% 22 712 9,8% Csak főmérős társasházak 14 846 9,9% 29 000 — 42 431 18,3% Mcllékmérős társasházak 63 158 42,2% Kis magánfogyasztók 166 000 24 752 16,5% 166 335 71,9% Összesen 206 500 149 756 100% 231 478 100,0% 1.2. - 9. ábra Fogyasztói/fogyasztási arányok A két évhez tartozó, de ugyanaazt a területet feldolgozó táblázat nem teljesen azonos, mégis segítségükkel jellemezhetők a viszonyok. A táblázatok alapján a következő megállapításokat tehetjük: • Budapesten a bevétel nagyobb hányada a nagy fogyasztók révén realizálódik. • a jelzett időszakban - 1993-2006 között - a fogyasztók darabszáma csak kismértékben emelkedett, miközben a vízértékesítés jelentősen csökkent. • a fogyasztási szerkezet átalakulásával változnak, tisztulnak a fogyasztói kategóriák. 1.2.4 A víz minősége és a minőségmegtartás feltételei A hálózatba táplált és az ivóvíz-vételezési helyeken megkövetelt ivóvíz minőséget az EU-konform 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet nemcsak a kémiai, bakteriológiai, biológiai és toxikológiai csoportokba sorolt tényezőkre ír elő szigorú határértékeket, hanem a vízminőség ellenőrzésére vonatkozóan is konkrét követelményeket fogalmaz meg. Az ivóvíz minőségét a Vízminőség és Környezetvédelmi Osztály ellenőrzi, amely a rendszer meghatározott pontjain, előzetesen elfogadott, a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő és az ÁNTSZ-szel egyeztetett mintavételi terv alapján mintákat vesz és azokat kémiai, biológiai, bakteriológiai és toxikológiai szempontból vizsgálja. Ezen vizsgálatok célja egyrészt az ellenőrzés („Rendben van minden?” típusú kérdések), másrészt a rendszerben elinduló esetleges káros folyamatok időben való felismerése. A Fővárosi Vízmüvek Zrt. a vízminőség biztosítása érdekében elsősorban a Duna- menti kavicsteraszok parti szűrését, az azon áthaladó víz természetes tisztulását használja ki. Ennek köszönhetően a víztermelő telepeken többnyire nem kell a termelt vizet kezelni, egyedül a Csepel-szigeten van szükség vas- és mangántalanítási technológiára. A hálózatba tápláláskor a vizet fertőtleníteni kell a hálózatban végbemenő biológiai tevékenység kiküszöbölése érdekében. Fertőtlenítésre a Fővárosi Vízmüvek általában klór 33
