Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Földtömegek megtámasztása
kő, beton stb.) létesített falazott támfalakkal szemben, mint pl.: — gyorsabban elkészíthetők, — kézi munkaerőt alig igényelnek, — erősen vízáteresztők, és így a nedves háttöltést kiszárítják, — igen nagy mértékben hajlékonyak, az alakváltozásokat könnyen felveszik, fagyhatár alá érő alapokat nem igényelnek, — süllyedésre érzéketlenek és — viszonylag olcsóbbak, mint a betonnal készített súlytámfalak. Hátrányuk, hogy a partoldalakba való bekötésük a monolit falhoz képest gyengébb. A gabionokból készített súlytámfal a téglafalhoz hasonlóan épül, hiszen a gabionok óriási építőelemeknek (panelnek) tekinthetők. A gabionokból épített támfalat vagy a homloksíkon, vagy a hátoldalon lépcsőzzük. Ha a gabionfal homlokát sík felületként képezzük ki, akkor 1:6 arányban hátradöntjük, mert így állékonyságát jobban biztosítjuk. 1.73. A gabionokból készített támfalak állékonysága Míg a merev fal alatt a nyomáselosztás lineáris — azaz, ha az eredő a belső harmad külső szélén hat, a feszültség a fal belső szélén nulla és a fal külső szélén maximum —, addig a kp/m3 Töltőanyag fajsú. Andezit 2,8 Andezittufa 2,0 Betontörme/ék2,8 3,2 3,0 2,9 2.7 2.8 2,7 2,6 Bazalt Dios it Dolornit Gnájsz Gránit Homokkő Kvarc (Kavics) Márga Mészkő, puha félkemény kemény Trachit Tufa 1,0 • 1,4 I 1,8 I 2,2 I 2,6 I 3,0 I 3,4 Mp/m3 1,2 1,6 2,0 2,4 2,8 3,2 lya-[ Mp/m3] [Mp/m3] [Mp/m3] [Mp/m3] [Mp/m1] [Mp/m3] [Mp/m1] [Mp/m3] [Mp/m1] [Mp/m3] [Mp/m1] [Mp/m3] [Mp/m1] [Mp/m1] [Mp/m1] [Mp/m3] Fajsúly 1.36. ábra. A kővel töltött gabionok térfogatsúlyának megállapítása a kő fajsúlya alapján, ha a hézagtérfogat 30%-os 1.3. táblázat Gabionokból készített támbordák távolsága a talajnem függvényében (tájékoztató értékek) Talajnem Víztartalom, % Kohézió, kp/cm2 A támbordák közötti távolság, m Nagyon puha agyag 40 0,15 4 Puha agyag 35 0,20 5 Agyag 33-30 0,3-0,4 6-7 Kemény agyag 27-25 0,50-0,70 8-9 flexibilis gabion alatt a nyomáselosztás nem lineáris, hanem az eredőnél maximális és a szélek felé csökken. Éppen ezért a gabionfal széle alatt kisebb feszültségek keletkeznek, mint a merev fal esetében. A flexibilis alaptest alatti feszültségeloszlás számítása időt rabló és sok bizonytalanságot rejt magában, mert az ágyazási tényezővel függ össze. Éppen ezért Terzaghi—Peck megállapításainak megfelelően, a gabionok alatt is lineáris feszültségeloszlást tételezünk fel, mert az így elkövetett hiba a biztonságot növeli. A kővel töltött sodronyfonatos szekrény térfogatsúlya a töltőanyag nagyságától, alakjától, fajsúlyától és elhelyezkedésétől függ. A ketrecek feltöltésére leginkább megfelel a0 10—20 ernes kőanyag. Ugyanis az ilyen átmérőjű kődarabokat dolgozzák be a földmunkagépek a legkönnyebben. Több mérési adat birtokában megállapították, hogy a 30%-os hézagtérfogat az az átlagos érték, amellyel a kővel töltött gabion térfogatsúlyát kiszámíthatjuk. Az 1.36. ábrán látható diagramból, a különböző töltőanyagok fajsúlyának ismeretében, a gabion térfogatsúlya meghatározható. így pl. a 2,2 Mp/m3 fajsúlyú betontörmelékből készített gabion térfogatsúlya 1,46 Mp/m3. A gabionokból készített falazat és a szemcsés talaj közötti súrlódást, a talaj súrlódási szögével vehetjük azonosnak, mert a gabionok durva felülete fűrészfogszerűén kapaszkodik a talajba. Az elnyíródás a talajban megy végbe, és sohasem a talaj és a gabionok között. Erről egyébként kísérleti úton is meggyőződtek. Ha a gabionokból összeszerelt súlytámfalat agyagra alapozzák, akkor a csúszással szembeni ellenállás az agyag kohéziójának függvénye. A kötött agyagtalaj esetében helyes, ha a gabionfal alá 15 cm vastag, 5—8 cm átmérőjű kavicsokból készített súrlódást fokozó réteget terítünk. A gabionokból készített fal és a szemcsés anyagból készített háttöltés között a súrlódás a talaj súrlódásával azonos. 26
