Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Földtömegek megtámasztása
1.4. táblázat Gabionokból készített támfal alatti megengedett max. talajfeszültség (tájékoztató értékek) Talajnem Konzisztencia Megengedett talajfeszültség, kp/cm2 Durva görgeteg tömör 10 Kavics, homokos kavics tömör 8 közepesen tömör 6 laza 4 Homok, kavicsos homok tömör 4 közepesen tömör 3 laza 2 Finom homok, iszapos durva homok tömör 3 közepesen tömör 2,5 laza 1,5 Iszapos homok és finom homok, tömör 3 agyagos homok közepesen tömör 2 laza 1,5 Homogén agyag, homokos vagy száraz 4 iszapos agyag nedves 2 puha 0,5 Iszap, homokos agyagos száraz 3,0 nedves 1,5 puha 0,5 Ha a súrlódásra vonatkozólag mérési adatok nem állnak rendelkezésünkre, akkor ezt az értéket közelítőleg 30°-ra vehetjük fel. Kötött talajú rézsűk stabilitásának fokozása érdekében a gabionokból támbordákat is építhetünk. A támbordák közötti távolságot empirikusan az 1.3. táblázat segítségével állapíthatjuk meg. A gabionokból készített támbordák merőlegesen helyezkednek el a rézsű szintvonalaira, és legalább 0,60 m-re a feltételezett legpesszimistább elhelyezkedésű csúszólap alá érnek. A gabionokból összeállított támborda a rézsűt nemcsak stabilizálja, hanem egyben vízteleníti is. A gabionokból összeállított 6 m-nél nem magasabb súlytámfalak főbb méreteit táblázatok alapján határozhatjuk meg, a következő fejezetben részletezett módon. A súlytámfalak alatti talaj megengedett max. feszültségének átlagos tájékoztató értékeit az 1.4. táblázatban foglaltuk össze. 1.74. A gabionok méretei A gabionokból készített támfalat az 1.37. ábrán diagramban közölt földnyomásra, vízszintes és függőleges komponensekre méretezzük. A gabionokból készített súlytámfal méreteit a földnyomás számítása nélkül is meghatározhatjuk, az 1.38. ábra (vízszintes terepszint) és az 1.39. ábra (1:1,5 hajlású térszint) esetében. Az 1.38. és 1.39. ábra empirikus adatait úgy számították, hogy mind a háttöltés, mind a gabionok térfogatsúlya legalább 1,76 Mp/m:t. Ez esetben az eredő mindig a belső harmadon belül marad. Az 1.38. és 1.39. ábrákon megadott méretekkel épített támfalak csak akkor állékonyak, ha a talpfeszültség a 2 kp/cm2 értéket nem lépi túl. A talpfeszültségek átlagos tájékoztató értékei az előbbiekben közölt táblázatból mindenféle talajnemre meghatározhatók. Ha a talpfeszültség 2 kp/cm2-nél kisebb lenne, akkor az 1.37. ábrán közölt módszerrel az eredőt meg kell határozni, és a gabionokból készített támfal alapjait ki kell szélesíteni. A gabionok nemcsak 1,00 m, hanem 0,50 m magassággal is készülnek. Ezáltal nemcsak kerek méretenként, hanem 0,50 m-enként is változtathatjuk a támfal magasságát. A 0,50 m magas gabiont azonban sohasem alkalmazzuk az alapsíkban, mert ez nem nyújt megfelelő teherelosztást. Megtakarítást érhetünk el, ha az 1.38. és 1.39. ábrán a vo- nalkázott területeken nem gabionokat, hanem földfeltöltést alkalmazunk. Rézsűhajlások Ev=1/2kvH2 Eh-VzkhH2 1.37. ábra. Gabionokból összeszerelt alacsony súlytámfalra ható erők 1 homokos kavics háttöltése; 2 iszapos homok vagy homokos kavics háttöltés; 3 keményiszap, agyag háttöltés; 4 közepesen kemény agyag, iszapos (H— 1) agyag háttöltés, amelyben a vízszintes erő az alapsík felett---------- m magass ágban hat; 5 közepes keménységű és kemény agyag 27
