Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
Ha a szikkasztókút átmérője 1,0, és keresztmetszeti területe kereken 0,8 m2, akkor a szükséges aknamélység: 4,60 Ö8Ö — 5,85 m. Ilyen nagy szikkasztóakna-mélység nem áll rendelkezésünkre, ezért két aknát létesítünk. Egy-egy akna vízgyűjtő területe: F = 1-480 = 240 m2. 2 A megengedett fajlagos szikkasztás: q,==iTW 1250 = 0’28 l/min‘ Az ordinátakülönbség: 3. Példa Repülőtéri zárt burkolatú gurulópálya mellett szikkasztóaknát kell méretezni a Dunántúlon az 1 éves gyakoriságú 100%-os legnagyobb csapadék esetén. Vízgyűjtő terület: F = 220 m2. Az akna keresztmetszete négyszög alakú: f= 1,40-0,90 = 1,26 m2. A szikkasztás biztonsági tényezője: n = 10. A talajfeltárás során megállapítást nyert, hogy az elszikkasztás finom homokrétegben megy végbe. A szikkasztási sebesség ismételt próbák eredményeképpen: v = 20 mm/min. A megengedett fajlagos szikkasztás: = íV-SiT20 = °'om Vs' Y3 = 7-6 l/m2. A tározótér: S 7,6 • 240 “ 1000 = 1,82 m3. Felrajzoljuk a 4.126c ábrán látható koordináta-rendszerben a q' egyenest az 1. példában közölt módon. A q' vonallal párhuzamosan érintőt húzunk az 1 éves gyakoriságú görbéhez, az érintési pont és a q' egyenes közötti ordinátakülönbség y4= 19,4. Az akna mélysége: 1,82 0,80 = 2,28 m. Az iker elrendezésű szikkasztóakna mindegyikénél a beömlési szint és a fenékszint közötti magasságkülönbség 2,28 m kell legyen. A szikkasztókút tározóterének köbtartalma: 19,4-220 s = 1000 = 4,27 m3. Az akna mélysége: 4,27 . an m = —— = 3,40 m. 1 ,Zo 245