Markó Iván: Földművek - védelem (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975)
4. Földmunka biztosítása és víztelenítése szivárgókkal
A szikkasztható vízmennyiség vízgyűjtő területre vonatkoztatott fajlagos értéke, röviden a fajlagos szikkasztás: q = -í v, l/m2 min összefüggésből állapítható meg. Bevezetjük a szikkasztás biztonsági tényezőjének értékét is összefüggésünkbe, és ekkor a megengedett fajlagos szikkasztás értéke: , 1 F q= — • — v, l/m2 min. n f így elérjük, hogy a legnagyobb csapadékok vonala és a megengedett fajlagos szikkasztás értéke közötti ordinátakülönbség y és a vízgyűjtő terület szorzata a szikkasztókút tározóterének köbtartalmát (s) szolgáltatja: s = yF, liter. 1. Példa Tetőfelületről lefolyó vízmennyiség számára Budapesten szikkasztókutakat kell méretezni az 1 éves 100%-os legnagyobb csapadék esetében. Vízgyűjtő terület: F= 130 m2. Az 1,0 m 0-jű szikkasztóakna szikkasztásra alkalmas alapfelülete: 0,79 m2. A szikkasztás biztonsági tényezője: n = 5. A talajfeltárás során megállapítást nyert, hogy a szikkasztóréteg durva homok. A szikkasztási sebesség ismételt próbák eredményeképpen : v = 50 mm/min. A megengedett fajlagos szikkasztás értéke: 1 f 1 0,79 '-rr-Hjö-50 - 0*061 '/*• a 70 percig tartó csapadék esetében szolgáltatja a keresett értéket. A szikkasztókút tározóterének köbtartalma: 12,6-130 1000 = 1,64 m3. Ha a szikkasztóakna átmérője 1,0 m és keresztmetszeti területe f = 0,79 m2, akkor a szükséges aknamélység, az esővíz beömlési szintje és a szikkasztóakna fenékszintje közötti magasságkülönbség 1,64 ÖJ9 = 2,06 m. 2. Példa Kavicsolt felületű szegedi gyárudvaron szikkasztóaknát kell méretezni az 1 éves gyakoriságú 100%-os legnagyobb csapadék alapján. Adatok: Vízgyűjtő terület: F= 480 m2. Az 1,0 m 0-jű szikkasztóakna szikkasztására alkalmas alapfelülete kereken: f= 0,8 m2. A szikkasztás biztonsági tényezője: n = 15. A talajfeltárás során megállapítást nyert, hogy a szikkasztóréteg durva kavics. A szikkasztási sebesség ismételt próbák eredményeképpen Q = 100 l/min beszivattyúzott vízmennyiség esetében adott maximumot, mert csak ekkor mutatkozott tócsásodás a próbagödör fenekén. A próbagödörben mért szikkasztási sebesség: y 1000 „rA v=-L = .o 8 = 1250 mm/min. A megengedett fajlagos szikkasztás értéke: A 4.126c ábrán a koordináta-rendszer t = 100 perc osztásánál az ordinátára <7' 1 f _ 1 0,8 n" F V - 15 *480-1250 = 0,14 l/s. q' -- 0,061t = 0,061 • 100 - 6,1 mm értéket felrakjuk, és összekötjük a koordináta-rendszer kezdőpontjaival. Ekkor megkapjuk a q' = 0,0611 összefüggést ábrázoló egyenest. A q' vonallal párhuzamosan érintőt húzunk az egyéves gyakoriságú görbéhez, az érintési pont és a g' egyenes közötti ordináta különbsége Yr - 12,6 l/m2 Felrajzoljuk a 4.126c ábrán a koordináta-rendszerben a q' = 0,14t egyenest az 1. példában közölt módon, és párhuzamos érintőt húzunk az 1 éves gyakoriságú görbéhez. Az érintési pont és a q' egyenes közötti koordinátakülönbség: y2 = 9,6 l/m2 a 20 percig tartó csapadék esetében. A szikkasztókút tározóterének köbtartalma: S y2F 1000 9,6 • 480 1000 = 4,6 m3. 244
