Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

budapesti VÍZIG vízrajzi egységénél dol­gozik, majd az OVH ill. KVM, majd KHVM Vízgazdálkodási Főosztályának munkatársa lesz. Fő munkaterülete a vízraj­zi decentralizáció nyomán a VIZIG-ekhez került tevékenység szakmai koordinációja és felügyelete, a kétoldalú és többoldalú nemzetközi együttműködésekben haza képviselet, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékeny­ség koordinálása. 2000-től a KHVM Nem­zetközi Koordinációs Főosztályán dolgo­zik, mint az Európai Integrációs Iroda vízgazdálkodási témákkal megbízott mun­katársa, valamint a korábbi nemzetközi többoldalú vízgazdálkodási együttmű­ködések ellátója. Munkásságának - pub­likációin kívül - számottevő eredményei az általa 1979-ben elindított évkönyvek: a „Vízrajzi adatgyűjtemény” (KÖVIZIG) és a „Zagyva-Tarna Távmérő Rendszer Adat- gyűjteménye”. 1997-ben a Duna-völgyi országok vízrajzi szolgálatainak azóta évente tartott Fórumának megalapítója, valamint az 1999-ben Hollandiában kiadott „Inventory of transboundary groundwaters in the ECE region” (Felszín alatti határ­vizek számbavétele az ECE országokban) c. munka összeállításában való részvétele. Az MHT Ifjúsági Tanács elnöke volt 1985—90-ig ill. titkára 1980-85 között, ma a Sajó Elemér pályázat Bíráló Bizottságá­nak titkára. (Pro A. 1983) BÜDIN, FEDOR I. (1898-1977), Szovjet­unió. 1915-től technikusként dolgozott, majd később, a hidrometriai részleg vezető­jeként részt vett a Káma-Tobol vízi út feltárásában. 1927-ben szerez mérnöki oklevelet a Moszkvai Műszaki Intézet vízépítési karán. Több mint egy évtizedig a Szvir folyó felmérésével, majd az ott épülő vízierőmű-lánc építését támogató előre­jelzések készítésével foglalkozó részleget vezeti. A második világháborút követő években különböző akadémiai intézetek­ben dolgozik, ekkor születnek meg a Lado­ga és az Onyega tó jégjárásával foglalkozó monográfiái. Utolsó aktív éveit az Északi Vízépítési és Meliorációs Intézet vezető­jeként, Karélia és a Kola félsziget vízkés­zleteinek számbavételével, védelmével foglalkozik. Aktívan részt vett a nemzet­közi tudományos közéletben, az IAHR hó- és jégbizottságában működött. (Tt. 1961) CELESTRE, PIETRO (1917-1980), Olaszország. Tanulmányait a Pízai Egye­tem Mezőgazdasági Mérnöki Karán végezte, amelynek intézetvezető professzo­raként fejezte be életét. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Intézet az ő irányítása alatt gazdagodott új épületekkel, fel­szereléssel. Angol-, francia- és német nyelvismerete, szervezőkészsége páratlan nemzetközi tevékenységet teremtett, inté­zete a világ öntözési szakembereinek talál­kozóhelyévé vált. Az ICID cseppenkénti öntözéssel foglalkozó munkabizottságának elnökeként is tevékenykedett. Kezdemé­nyezője volt az olasz-magyar műszaki együttműködés öntözési témáinak. Támo­gatására a magyar ösztöndíjasok is min­denkor számíthattak. (Tt. 1980) DE CHATEL RUDOLF (Budapest, 1900. X. 15.-Budapest, 1972. X. 20.) oki. mérnök. 1922-ben tanársegédként kezd dolgozni, majd a Siemens Bauunio belga cég alkalmazásába lép. 1925-41 között a cég egyszemélyi megbízottja Belgiumban. 1942-45: az Általános Magasépítő dán érdekeltségű vállalat alkalmazásában áll. 1945-ben részt vesz az újjáépítés mun­67

Next

/
Thumbnails
Contents