Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)
Lexikon
választotta. Rendkívüli termékenysége révén - közleményeinek száma meghaladja a 300-at - neve korán széles körben ismertté lett. Árvízi tanulmányai a világ minden számottevő folyójára kiterjedtek. A bonni egyetem díszdoktora, a belga akadémia levelező tagja, a belgrádi, berlini bécsi, genfi és római földrajzi társaságok tiszteleti tagsága és más kitüntetések mellett a világhíre meghozta számára a megérdemelt francia elismerést is, az akadémiai levelező tagságot. Hetvenötödik születésnapjára személyének szentelt vaskos kötettel ünnepelték 15 ország hidrológusai, köztük öt magyar dolgozat szerepel. Életében 12 magyar vonatkozású munkát jelentetett meg. Több ízben szívesen jött Magyar- országra, nagyra becsülte a magyar hidrológia eredményeit, és gyakran hivatkozott rájuk. Hatásosan támogatta magyarok francia tanulmányútjait, továbbképzését. (Tt. 1961) PATAKI NÁNDOR (Salgótarján, 1930.1. 8.) oki. mérnök, egyetemi doktor (1970). 1952-57: a Várpalotai Mélyfúró Vállalat illetve Mélyfúró Ipari Tröszt üzemvezetőhelyettese, osztályvezetője. 1957-től a Vízkutató és Fúróvállalat főtechnológusa, főmérnöke. 1970-73: a Vízügyi Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat igazgatója. 1973-tól az OVH osztályvezetője, 1976-tól 1990-ig, nyugdíjba meneteléig a Vízkutató és Fúró Vállalat igazgatója. Főbb munkaterületei: kúthidraulika, kútépítés, vízbeszerző művek, geotermikus-energia- hasznosítás, környezetvédelem. Több ázsiai, afrikai, dél-amerikai vízkutatási delegáció résztvevője, hosszabb ideig a mongóliai magyar vízkutatás műszaki szakértője, expedíció vezetője. Több mérnöktovábbképző jegyzet és szakcikk szerzője. Miskolcon és Baján részt vett a felsőfokú műszaki szakemberek képzésében, c. egyetemi docens. Több szakmai egyesület vezető tisztségviselője. 1980-tól az MHT Hidrogeológiai Szakosztály, 1991-94 között a Hidrogeológiai és Balneotechnikai Szakosztály elnöke. (BÖ.é. 1987, Sch.F.é. 1998) PÁLFAI IMRE (Orosháza, 1935. VI. 19.) oki. mérnök, oki. mg. vízgazdálkodási szakmérnök, egyetemi doktor (1975). 1953-55: a MÉLYÉPTERV dolgozója, majd az egyetem elvégzése után 1960-64: az ÖRKI kutatója, 1964-től a szegedi VÍZIG tervezőmérnöke, majd a Vízgazdálkodási Osztály vezetője, 1999-2000 között igazgatói tanácsadója. Főbb munkaterületei: öntözőtelepek, öntöző- és belvízrendszerek tervezése, vízkészlet-gazdálkodás, vízgyűjtőfejlesztés, belvíz-hidrológia talajvíz kérdések, aszályosság-vizsgálat, holtág rehabilitáció, regionális és távlati tervezés. Szakirodalmi munkásságát mintegy 300 (hidrológia, öntözés, vízrendezés) publikációja jelzi. Részt vesz az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság és a Magyar Mérnöki Kamara munkájában. Rendszeresen előad a bajai vízgazd. főiskolán. - Az MHT Szegedi Területi Szervezete vezetőségének 1966 óta tagja, az MHT Mezőgazdasági Vízgadálkodási Szakosztályának elnöke. (VP.e. 1967, VS.n.d. 1986, 1992, Sch.F.é. 1995, KJ.d. 2000) PÁLFALVAI KÁLMÁN (Zagyvapálfal- va, 1928. VII. 7.-Salgótarján, 1998.) oki. üzemmérnök. Vízügyi munkássága a vízellátás és csatornázás témaköréhez kapcsolódik. Mint a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója vonult nyugdíjba. 136
