Marczell Ferenc (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000 (MHT, Budapest, 2000)

Lexikon

adjunktus, magántanár, egyetemi tanár, tanszékvezető haláláig. Fő munkaterületei: oktató-nevelő tevékenységén kívül vulkáni kőzetek és egyéb terméskövek, anyagok előfordulása és hasznosítása, egyéb természetes mérnöki építőanyagok, budapesti gyógyforrások, ásványvizek, dunántúli karsztvizek, karsztvidékek hidrogeológiai - mérnök-geológiai viszonyai, a Jósvafői Karszt és Barlangkutató Állomás megszervezése, irányítása stb. Több mint 150 publikációja jelent meg, köztük egyetemi, főiskolai szakkönyvek, jegyzetek stb. Sok hazai állami és társadalmi tudományos szakbizottság tagja, elnöke. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztály titkára 1922—34-ig. Az MHT elnöke 1956-61. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának elnöke 1960-1967 között. (Sch.F.é. 1952, Tt. 1962)

PAPP FERENC (Tiszaroff, 1925. IV. 14.) oki. mérnök (1953), egyetemi doktor

(1974). Munkásságát a Középtiszai Öntöző Vállalatnál kezdte 1953-ban, majd 1957-től a Tiszalöki Vízlépcső és öntözőrendszer szakaszmérnöke. 1959-75 között a Tiszántúli VÍZIG igazgatója. 1975-80 között az OVH Környezetvédelmi Főosztályának vezetője. 1981-88 között, nyugdíjba meneteléig a VIZITERV vezérigazgatója. Korának minden árvízvédekezésében részt vett, elsősorban védelemvezetőként. Árvíz- védelmi munkájából megemlítendő a kritikus helyzetű 1964 évi tiszai (Rakamaz és Tiszafüred között) és 1966-ban a Berettyó jeges árvize elleni védekezés. Védelem- vezetőként a Tisza völgyben elsőként alkalmazta sikeresen a céltudatos töltésátvágá- sos vésztározást Szeghalomnál a Kutasi vésztározó megnyitásával 1970. június 16- án. Elsők között foglalkozott a vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan a vízikörnyezet védelmével és fejlesztésével. Munkájának eredményeként jöttek létre a debreceni Erdős-pusztai tavak. Ökológiai kutatásait és gyakorlatban szerzett ezirányú tapasztalatait 1974-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi karán megvédett doktori értekezésében foglalta össze. Szakirodalmi publikációinak száma több mint 50. Az MHT aktív tagja. A társasági munka egyik aktív résztvevője, az Szeniorok Tanácsának tagja. (Tt. 1993)

PAPP SZILÁRD (Eperjes, 1905. III.

4.-Budapest, 1974. III. 29.) oki. vegyész- mérnök, egyetemi doktor (1930), műegyetemi magántanár (1951), a kémiai tudományok kandidátusa. 1928-ban a MÁV Vegyészeti Laboratóriumában kezdi működését, majd 1931-ben az OKI szolgálatába áll 1973-ig, nyugdíjba meneteléig, hol 1946-tól a Vízügyi Osztály vezetője. Főbb működési területei: ivó- és ásvány-, kazántáp-, felszíni vizek vizsgálata, vizek radioaktív sugárzásának meghatározása, vizek öntisztítása és terhelhetősége, kutak korróziója, vízellátás-csatornázás kémiája és biológiája, a víz higiénéje stb. Több mint 80 publikációja jelent meg (egyetemi jegyzet, cikk, ismertetés, részben társszerzőkkel) egyesek német nyelven is. Előadó volt a Műegyetem több karán. Több hazai szakbizottság és társaság tagja, elnöke. 1952-54 között a Vízellátási Szakosztály elnöke, Vízkémiai Szakosztályának vezetőségi tagja több cikluson keresztül. (BÖ.é. 1951, Tt. 1971)

PARDÉ, MAURICE (1893-1973), Franciaország. A világhírű hidrológus geográfusként indult, de már doktori értekezésének tárgyát a hidrológia köréből

135