Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
II. A Kisalföld és az Alpokalja vízrajza - a) A felszíni vizek
A IX. táblázat a főbb folyók vízgyűjtő területeinek nagyság szerinti megoszlását adja. Mivel az árapasztók és vízáteresztések miatt az árvizek és a kisvizek útja különböző; külön feltüntettük a nagy és kisvízi vízgyűjtőket. IX. táblázat A vízgyűjtőterületek nagysága Vízfolyás Vízgyűjtőterület km2 Ebből a határon túl km2 Nagyvízi vízgyűjtő km2 A Rába Sárvárig 5 566,1 4 298,2 5 566,1 A Rába a torkolatig 10 113,3 4 549,6 11 003,9 A Marcal a torkolatig 3 075,6 — 3 075,6 A Rábca a torkolatig 4 815,0 2 139,9 2 452,0 A Fertő-tó az Ikva torkolatig 1 383,4 1 116,6 — A Répce a Rábca kezdetéig 1149,8 598,9 169,2 A Lajta 2 379,5 2 308,3 2 379,5 Megjegyzés: a Répce nagyvizei a Rábába jutnak 980,6 km2-ről, a Fertő a nagyvizeket tározza, azok sem jutnak rögtön a Rábcába. A Kisalföld néhány folyójára meghatározott vízmérlegadatokat, és összehasonlításul az országos átlagokat, a X. táblázat adja. Jellemző, hogy a Kisalföld vízfolyásaira vonatkozó adatok mennyivel nagyobbak, mint az országos átlag. X. táblázat Az évi átlagos vízmérleg főbb adatai a Kisalföld néhány folyójára (Dr. Szesztay Károly adatai) Vízfolyás Szelvény Csapadék C Lefolyás L Párolgás P=C—L Felszín alatti lefolyás L a Beszivárgás B=L+P Lefolyási tényező a=L : C milliméterben Rába Körmend 859 210 649 130 779 0,24 Rába Sárvár 772 155 617 84 701 0,20 Répce Répcevis 810 130 680 — — 0,16 Országos átlag 620 90 530 — — 0,15 59
