Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

Bükkösdi vízzel bővült Ókor csatorna, a Pécsi víz és az Egerszegi csatorna. A drávaszabolcsi híd alatt ömlik a Drávába. Hossza 39 km, a Gyöngyös főággal együtt 81 km.

A mellékvízfolyások nagy — kb. 1,5 m/km — eséssel jönnek le a völgyekben, elérve a síkságot esésük 20—30 cm/km-re csökken. Az eséstörés helyén rakják le a főleg homokból álló hordalékukat.

A Feketevizen és a vízrendszer nagyobb mellékvizein rendszeres vízállásészlelés folyik. Főbb mércék az Egyesült Gyöngyösökön a két- újfalui, a Pécsi-vizén a kémesi és a Fekete-vizen a baranyahídvégi mérce.

Jellemző vízhozamok Baranyahídvégnél:

LKQ — 0,15 m3/s; Q95 — 0,45 m3/s NQ50 = 50 m3/s

KÖQ = 4,5 m3/s; NQ2 = 170 m3/s

A vízgyűjtőn több halastó is található, legnagyobbak a sumonyi, a pellérdi és a tüskési halastavak.

A vízrendszer a hajdani Dráva ártéren alakult ki a vízfolyások medrének fokozatos kiásása után. Az 1840 km2-nyi vízgyűjtőből 500 km2 belvízöblözet, amely a mélyfekvésű részeken az elöntés ellen töltéssé alakított depóniák mögött keletkezett. Az 50-es években a Dráva árvédelmi töltését a Fekete víz balpartján meghosszabbították Kémesig. A mederrendezések során a mellékvizek régi vízimalmait felszámolták, csak a halastavak duzzasztói maradtak meg.

Külön meg kell emlékezni a felszín alatti vizekről. A Mecsek karsztvizei látják el Pécs várost ivóvízzel és karsztforrások táplálják a Bükkösdi vizet is. összesen 18 nagyobb forrás van, közülük a legfontosabb a Tettye és az Orfűi forrás. Az előbbi legkisebb hozama 0,25 m3/perc, de a legnagyobb hozam ennek 110-szerese. Az Orfűi forrás legkisebb hozama 0,3 m3/perc, az ingadozási arány itt a 170-et eléri. A forrásokat 1952 óta rendszeresen mérik. A sík területen a talajvíz átlag 1,5—2,5 m mélyen van, de magas vízálláskor a felszín közelébe is felemelkedik.

A Karasica

A Karasica a Mecsek és a Villányi hegy közötti terület vizeit gyűjti össze. A 941 km2 nagyságú vízgyűjtőt az országhatár elvágja, hozzánk 767 km2 esik (17. ábra). A vízfolyás Feked községnél ered és dél felé haladva veszi fel két nagyobb jobboldali mellékágát a Vasas—Bel- várdi és a Villány—Porgányi vízfolyást. Az ország területét elhagyva kelet felé fordul és Darázs (Draz) községnél ömlik a Dunába. Esése a felső szakaszon 5 m/km, a határnál 1 m/km, közben egyenletesen csökken.

A Karasicán 3 mércén folyik vízállásészlelés. Jelentősebb az 1949- ben létesített villányi mérce. A folyó vízjátéka 2,5 m körül van. A vízjárás a Dráva menti kisvízfolyásokéhoz hasonló.

47