Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - b) A felszín alatti vizek - c) A vízviszonyokat befolyásoló emberi beavatkozások
LKQ — 0,025 m3/s; Q95 = 0,07 m3/s NQ50 = 30 m3/s KÖQ - 1,6 m3/s NQ2 = 95 m3/s A jugoszláv területen levő belvízöblözetek külvíz elleni védelme érdekében a Karasica medrét övcsatornaszerűen kissé a völgyoldalon vezették. A mélyebb területek vizét a Villánynál kezdődő Szívó csatorna jugoszláv területen a tapolyi Duna-ágba, magas Duna vízálláskor átemeléssel a Karasicába juttatja. Jellemző vízhozamok Villánynál: b) A felszín alatti vizek A Magyar Állami Földtani Intézet zömmel 1950—1953-ban készült felvételei, csaknem 800 000 használati kút adatainak feldolgozásával, továbbá a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kereken 1500 talaj- vízszin megfigyelő kútjának többéves észlelési anyaga alapján, igen részletes képed adnak az Alföld talajvízviszonyairól. Amíg a használati kutak adatai a talajvíztükör elhelyezkedéséről és a víz vegyi összetételéről és hőmérsékletéről tájékoztatnak, a talajvízszin megfigyelések a vízjárás éves és többéves periódusokon belüli alakulásába, továbbá az éghajlati tényezőkkel, a földtani szelvénnyel és a felszíni vizek vízszin- ingadozásaival való kapcsolatába nyújtanak betekintést. Az utóbbi tekintetében, a talajvíztükör átlagos terepszint alatti mélységét feltüntető térképet közöljük (20. ábra). A legfelső talajvíz vegyi összetételét feltüntető térképeket, 1 : 200 000 méretarányban, a VITUKI adta ki. c) A vízviszonyokat befolyásoló emberi beavatkozások Nem lehet feladatunk, hogy ezen a helyen részletesen ismertessük azokat a vízimunkálatokat, amelyek kereken száz év alatt gyökeresen átalakították az Alföld vízviszonyait, sőt ma is folynak. Csak egészen nagy vonásokban vázolhatjuk őket, és így is, elkerülhetetlenül, ismétlésekbe bocsátkozunk, mert már a jelenlegi vízrajzi helyzet leírásában sem hagyhattunk figyelmen kívül néhány részletet. Amianus Marcellinus, a IV. század római történetírója, így írt az Alföldről: „obliquatis meatíbus spatia lata et longa sensim. praeterla- bens... ubi pleroque humidioris soli natura, et incrementis fluminum redundantia stagnosa, referta silicibus, ideoque invia nis perquam gna- ris ..(kanyargós folyásával nagy és széles területeket foglal el.. . ezért a talaj a legtöbb helyt vizenyős és a folyók füzesekkel benőtt árterületein és kiöntései közt csak a helyszínnel ismerős igazodik el.. .). Másfélezer évvel későbbiek Deák Ferenc szavai, amelyek szerint „Én azt hiszem, hogy a Debrecen és Pest közötti vonalra nézve alig van 48
