Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

A Körösök rendszerében az árvédelem és a belvízlevezetés érdekében igen sok vízmércét tartanak fenn és számos szelvényben rendszeres vízhozammérés is folyik. A vízjárás jellemző adatait a VI. táblázatban foglaltuk össze.

A táblázattal kapcsolatban ismételten utalnunk kell a vízjárást lényegesen befolyásoló, már fentebb említett körülményekre: egyrészt a Tisza vízállásának több mint 100 km-en érezhető visszahatására, másrészt a mesterséges beavatkozások egész sorára, amelyek részben a vízállások, részben a vízhozamok alakulását érintik. A Hármas-Körösön 1942 óta üzemben levő békésszentandrási duzzasztómű (16. ábra) az egész öntözési

16. ábra. A békésszentandrási duzzasztómű. Épült 1938—42.

idény alatt 3—5 m-rel emeli a folyó szintjét és duzzasztása a Kettős- Körösre, a Sebes-Körösre és a Hortobágy—Berettyóra is kihat. Kisebb, 1—3 m-es mértékben duzzaszt a Hármas-Körösön Bökénynél ill. a Kettős- Körösön Gyulán régebb idő óta fennálló tűs gát. A Hortobágy—Berety- tyón viszont a torkolatánál épült árvízkapu megakadályozza a Hármas- Körös magasabb árvizeinek visszaduzzasztását. Vízhozamuk tekintetében is mind inkább fokozódó mértékben érezhető az öntözések hatása, hiszen már az ország területére belépő víz mennyiségét is csökkentik a romániai öntözések, magyar területen pedig nemcsak zsilipek és szivattyútelepek osztják szét a vízrendszer saját vízkészletét, hanem több ponton hoznak át a körösvölgyi vízszükségletek fedezésére a Tiszából származó vizet is.

A kisvizekre vonatkozó adataink, sőt bizonyos mértékig középvízre vonatkozók is, magukon viselik az emberi beavatkozás befolyását. Csupán az árvízi adatok tükrözik a jelenlegi vízrendszernek megfelelő természetes lefolyási viszonyokat, mert árvíz idejére a duzzasztóművek nyílását szabaddá teszik.

A Körösökön, akárcsak a Tiszán, a nagyobb esőzéssel párosult rohamos tavaszi hóolvadás okozza leggyakrabban az árvizet (márc.—ápr.),

34