Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

VI. táblázat

A Körösök vízjárásának jellemző adatai

A vízmérce

Észlelt

leg1931—60.

évi

Észlelt

leg8«,

Középvízi

Vízjárási viszonyMax.

<D > N £

bot.

CTJ N £ >

szám

Vízfolyás

nullpontjáészlelésének

kezdete,

kisebb

középnagyobb

vízjáték,

:0

M-3

helye

nak magassága, m A.f.

cm

hozam, m3/s

KÖQ

NQ

év

vízállás, cm

(zárójelben a fajlagos hozam 1/s km2)

Qe5

KÖQ

Fekete-Körös

Sarkad

85,06

1930

—99

75

813

912

1,95

(0,45)

31,0

(7,2)

550

(128)

15,9

17,7

Fehér-Körös

Gyula

85,30

1873

—200

—31

672

,872

1,55

(0,36)

26,0

(6,1)

580

(136)

16,8

22,3

Kettős-Körös

Köröstarcsa

80,72

1883

—96

1521

852

948

3,56

(0,34)

60,2

(5,8)

890

(86)

16,9

14,8

Sebes-Körös

Berettyó

Körösszakáll

Berettyó92,80

1873

—71

4

520

591

3,31

(1,33)

25,0

(10,0)

600

(241)

7,6

24,0

Hortobágy—

újfalu

90,05

1858

—156

—48

521

677

0,56

(0,15)

7,9

(2,1)

270

(73)

14,1

34,2

Berettyó

Karcag

«4,21

1952

—148

—302

186

459

0,265

(0,08)

3,505

(1,0)

90

(27)

13,4

25,7

Hármas-Körös

Gyoma

79,34

1873

—116

2061

873

989

7,40

(0,38)

100

(5,1)

1500

(76)

13,5

15,0

Megjegyzések: 1 1943-tól a békésszentandrási duzzasztótól befolyásolt vízállások.

2 1953—60. évi közép.

3 Sok év átlagában 95%-ban (átlag 337 napon) meghaladott vízhozam, Q95 .

4 Átlag 50 évenként elért, illetve meghaladott vízhozam. Általában számítással meghatározott érték, NQ2.

5 13 év adatából számított közelítő érték.