Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek
3. A TISZA MELLÉKFOLYÓI A KÖRÖS-TOROK FELETTI SZAKASZON Közvetlenül a szovjet—magyar határon, Tiszabecsnél (758 fkm) a Batár patakot veszi fel balról a Tisza. Vízgyűjtője 396 km2. A Tiszabecs alatt 18 km-re, a Tisza szovjet—magyar határszakaszán Tiszakóróddal szemben, jobbról betorkolló Borsát (vízgyűjtője 1418 km2) csak a teljesség kedvéért említjük. Románia felől, a balpartról, érkezik a Tiszába a Túr folyó (737 fkm), amely 1262 km2-nyi terület vizeit gyűjti össze. 95 km-nyi hosszából 28 km jut hazánk területére, amely a Tisza visszaduzzadó árvizeinek hatása alatt áll és ezért kétoldali töltések közé van szorítva. Régebben 37 km-rel lejjebb, Olcsvaapátinál volt a torkolat. A 65 km hosszú egykori alsó szakasz ma Tur-főcsatorna néven árapasztóul és belvízlevezetésre szolgál. A Vásárosnaménynál, a 696 fkm-nél, a Tiszába torkolló Szamosnak mindössze 50 km hosszú torkolati szakasza esik hazánk területére. Az Erdélyi medence, amelynek vizeit összegyűjti, csapadékban jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke, ezért vízhozamának sokévi átlaga 121 m3/s, míg beömlése helyén a Tisza 203 m3/s-ot szállít. E két adat ellentéte különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a Szamos vízgyűjtőterülete 15 880 km2, míg befogadójáé csak 13 200 km2. A folyó esése az országhatár és a torkolat között átlag 22 cm/km. Vízállásának alakulása itt teljesen a Tisza befolyása alatt áll, amely nagy árvize idején egészen a román határig visszaduzzaszt. Ezért a Szamos egész magyarországi szakasza töltések közé van fogva, amelyeknek átlagos távolsága 600 m. Az ármentesítés kapcsán a Szamos medrét is megrövidítették. Legjelentékenyebb a 4 km hosszú cégény—matolcsi átvágás. A csengeri (46,4 km a torkolattól) vízmérce szelvényének 1931—60. közti jellemző vízállásai ill. vízhozamai a következők: Kisvíz Középvíz Árvíz Vízjáték —96 (1946) 29 680 (1932, 1940) 776 cm 11,8 124 ~1500 ~1500 m3/s Az eredetileg a Szamosba siető Kraszna torkolatát a 90-es években áthelyezték úgy, hogy ma már 3,5 km-rel az előbbi alatt, közvetlenül a Tiszába ömlik. 3142 km2-nyi, jobbára sík, vízgyűjtőterülete, amely az egykori Ecsedi-lápot is magába foglalja, általában alig ad lefolyást (sokévi átlagban kereken 1 1/s.km2). De csapadékos teleket követő hirtelen felmelegedés idején az olvadó hó veszedelmesen megduzzaszthatja. A Kraszna hozama ilyenkor elérheti a 250—300 m3/s-ot. Ugyancsak a balpartról torkollik a Tiszába Tokaj felett a 91,4 km hosszú Lónyai-csatorna a nyírségi dombokról észak felé lefutó vizek főbefogadója. Vízgyűjtőterülete 1960 km2. Közepes vízszállítása Kótajnál 1,8 m3/s, kisvízi idején ugyanott 70 liter/s-nál is kevesebb. A Tokajnál (550 fkm) jobbról betorkolló Bodrognak is csak 50 km-nyi kis esésű (10 cm/km) torkolati szakasza esik magyar területre, amely 26
