Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)

I. Az Alföld vízrajza - a) A felszíni vizek

vízhozam, m3/s

«o

■*- Ól

O»

Qs

‘ö

§

C3

Cl

§ 8

o

Cl

g

Cl

g

§

Cl

§

C3

12. ábra. A Tisza kisvizei tartamuk és ismétlődési gyakoriságuk feltüntetésével az öntözési idényben (ápr. 15—szept. 15) a szegedi szelvény 1936—1955. évi adatai

alapján

A rendkívüli kisvizek időpontjáról és magasságáról az alábbi adatok nyújtanak tájékoztatást. (A tokaji mérce adatait itt elhagytuk, mert szelvénye a tiszalöki duzzasztómű hatása alatt áll.)

Vásárosnamény

Szolnok

Szeged

1923.

IX.

25.

—224

cm

1961.

X. 18.

—262

cm

1946.

X. 10.

—250

cm

1961.

XI.

3.

—203

cm

1946.

X. 6.

—247

cm

1950.

VIII. 9.

—235

cm

1921.

X.

20.

—200

cm

1950.

VIII. 8.

—230

cm

1961.

X. 19.

—224

cm

1943.

XI.

14.

—198

cm

1952.

VIII. 23.

—219

cm

1921.

X. 25.

—222

cm

1935.

X.

17.

—192

cm

1947.

X. 22.

—214

cm

1952.

VIII. 25.

—218

cm

1946.

X.

4.

—192

cm

1943.

XT. 1.

—208

cm

1943.

XI. 5.

—212

cm

1950.

IX.

18.

—192

cm

1949.

XI 2.

—205

cm

1947.

X. 17.

—207

cm

1959.

XI.

1.

—192

cm

1951.

XI. 5.

—202

cm

1917.

X. 7.

—204

cm

1922.

II.

22.

—190

cm

1959.

X, 21.

—202

cm

1904.

VIII. 26.

—201

cm

A medermélyülés folytán a legkisebb vizek zömmel a legutóbbi évtizedekben jelentkeztek. A 40-es évek végétől mind fokozatosabban érvényesül az öntözések befolyása is.

Századunk legszárazabb esztendei 1904, 1921, 1943, 1954 és 1961 voltak, amikor nemcsak ősszel, hanem az egész éven át rendkívül alacsony volt a Tisza vízállása.

25