Magyarország vízvidékeinek hidrológiai viszonyai (VITUKI, Budapest, 1965)
IV. Észak-Magyarország vízrajza - A) A Sajó vízrendszere
A Kárpát-medence folyói, fj- így a Sajó, a Hernád és a Bódva is — a harmadkori pliocén korszak közepe óta a jelenkorig hat-hét folyami teraszt véstek ki völgyükben. ~ A folyók és a patakok legfiatalabb, legalacsonyabb terasza a jelenkori ártér. Ez a holocén terasz és a fölötte elhelyezkedő fiatalabb pleisztocén teraszok rendszerint sok talajvizet tartalmaznak és a bennük elhelyezkedő talajvíz szorosan összefügg a felszíni vízfolyások vizével. A magasabb fekvésű, idősebb teraszok általában nem víztartók és az alsóbb teraszok talajvizét táplálják. A nagyobb folyók és patakok jelenlegi ártéren most is nagyobb vastagságban képződnek folyami lerakódások. A Sajó magyarországi vízgyűjtőjén az alábbi folyóvölgyszakaszokat lehet a talajvíz szempontjából elkülöníteni: * 1. A Sajó-völgy az országhatártól Sajószentpéterig, a Hangony és a Szuha völgyével. 2. A Bódva völgye. 3. A Sajó-völgy Sajószentpéter és Miskolc között a Bódva-völgy torkolati szakaszával. 4. A Hernád-völgy az országhatártól Onga—Gesztely vonaláig. 5. A Sajó és a Hernád Miskolc alatti völgyszakasza: a két folyó összefolyásánál elterülő hatalmas törmelékkúpok a Tisza vonaláig. MISKOLC MÉRTÉK 0 5 10 15 20 25 km t- !■ '—i i -i ÉV! TALAJYiZFORCALQM ■i l/s Lm2 UH 4-5 l/s km2 I I 5-7 l/s km2 TISZAPALkONYA 53. ábra. A talajvíztartó rétegek elhelyezkedése a Sajó vízgyűjtőjében és a Bükk déli lejtőin 123
